Református főgimnázium, Debrecen, 1877

J23 _ nyeit felhasználva minden elődét messze túlszárnyalta, s az ódaköltést oly magas fokra emelte, hogy külömben is gyér számú kővetői közzül senki sem multa öt felül. Berzsenyi Dániel azon nagy lelkek közzé tartozik, — kiknek törekvéseik, munkásságuk, mondhatni éltük minden tüneménye egy nagy és magasztos eszmére vihetők vissza. Azok közzé, kiknek gondolkozásával, érzésével s általában egész valójukkal annyira összeforrt a választott eszme, hogy azt, mint elevenítő életelvet, — perezre sem tévesztik szem elöl. Ezen eszme ö nála a haza, — a hazaszeretete volt. Megtenni mindazt, mit hazájának s nemzetének jóléte, boldogsága és dicsősége érdekében tehetett; életre kelteni s munkára gerjeszteni a szendergő nemzeti öntudatot: eme magasztos czél vezérli öt, midőn az egész nemzethez, — ez, midőn a haza nagyjaihoz, — midőn a tudomány bajnokaihoz intézi lángszavait. — De hadd beszéljenek maguk azon remek müvek, melyek a nagy költö nemes lelkéből fakadtak! Mindenek előtt — legalább néhány vonással — jellemeznünk kell azon kort, mely költőnk föllépését közvetlenül megelőzte. A 18 dik század, — melyet irodalom történet íróink méltán neveznek a hanyatlás korának — majdnem teljesen eltörlé társadalmunk nemzeti vonásait. „A főnemesség az udvarral érintkezés, házasságkötések, bécsi lakás, vagy Bécsben gyakori megfordulás következtében kivetkőzött nemzeti erkölcseiből, megszűnt beszélni, majd tudni is ősei nyelvét." A közép nemesség is követte nagyjaink példáját, azon különbséggel mindazonáltal hogy a franczia és német helyett, a latinért mellőzte nemzeti nyelvét, s igy lassanként ez lön a tanácskozások, hivatalok sőt soklielyt a társalkodás nyelvévé is. Ha hozzágondoljuk ezekhez azt, hogy anyanyelvünk a tudományok és iskolák köréből is számkivettetett: valóban nem csodálkozhatunk azon, hogy a külömben emberszerető és nemes lelkű, — de a látszat, s környezete által félrevezetett II. József kiadta 1784 diki rendeletét, mely idegen nyelvet parancsolt a nemzetre. E rendelet fólébreszté ugyan mély aléltságából egy kevés időre a nemzetet, s a miért hasztalan emeltek szót már elébb a magyar elmék legjobbjai, — megindult a nemzeti mozgalom a magyar nyelv és irodalom érdekében : de a buzgóság csak hamar elpárolgott. Hiába vonta vissza a haldokló uralkodó említett rendeletét, — hasztalan helyezték természetes jogaiba vissza Leopóld igazságos ren-