Református főgimnázium, Debrecen, 1877

azt óhajtja, hogy ez tartsa zárva mind a többi szeleket, csak az Apulia felöl egyenesen Attika felé lengő északnyugoti szellőt bocsássa útra, a mely Apulia régi nevétől, Japigiától nyerte nevét. — Még ez sem elég. — Aggódó lelke nem bizik egészen. — Hátha a szelek mégis kitörnek ? — Erösebb biz • tositékot keres. — Hatalmasabb védőket óhajt. — Hiszen ott vannak a viharcsilapitó Dioskurok, ott van a habcsendesitö Venus; ezek megvédhetik a hajót még akkor is, ha netalán a szelek ellene fordulnának. — P^zeknek is oltalmába ajánlja tehát a féltett kincset. - „Vezéreljen téged —úgymond — aszelek atyja, elzárva minden más szelet a Japixon kiviil; vezéreljenek Helena testvérei, azok afénylö csillagok; vezéreljen Cyprus hatalmas istennője." Ez az óda első és fő részének anyaga, ez a költő gondolatmenetének természetes rendje. — Hanem az anyag berendezése a lyrai lelkesedésből kifolyólag, nem egészen ezt a természetes rendet követi. — Költőnk ugyanis, a mint a feltalált anyagot a zengő lant húrjaira akarja alkalmazni, a lyrai lengiilet legmagasb fokán, érzelmeitől elragadtatva, ott tör ki legelőször szavakban, a hol a tárgy lelkét leginkább megragádta. — Vénus az, kiben leginkább bizik, annak neve jön hát először ajkaira, aztán következnek a Diosknrok, majd Aeolus és a kedvező szél kérése, és ugy jön a tulajdonképeni óhajtás kifejezése. — Az óda ezen első része, gyönge kísérletképp, modern versben magyarra áttéve, igy hangzik: „Cyprus hatalmas istennője, Heléna hü fivérei, S a szelek atyja legyenek, óh Hajó, utad vezérei. — A többi szél legyen bezárva, Csak a Japix lengjen feléd, Hogy épen add át Attikában Virgiliust, lelkem felét." * * * Nagy aggodalom és félelem közt hánykódó lelkek nem szoktak könnyen megnyugodni. — Habár a fenyegető veszély lehető elhárítására mindent megtettek, sa biztonság elég valószínűnek látszik is: még mindig a veszély nagyságát fontolgatják. Az emberi természet e sajátságából kifolyólag, Horatius