Református főgimnázium, Debrecen, 1875

többi planétákkal együtt földünknek napköriili keringéséről is — teljes bizonyossággal meggyőződött, daczára az inkviziczió szülte kinzó fájdalmaknak, a kétségbevonhatlan igazság tiszta önérzetével dorgötte oda hóhérainak, dörgötte az egész világnak, hogy „eppur sim no ve", azaz „mégis mozog a föld." De már ekkor mozgásban volt nemcsak a föld, hanem a földön élő szellemi világ is. 13 a c o 11 a helyesen átértett okszerű tapasztalatokat sürgette a megcsökönösödött egyoldalii felfogás ellenében. — A harminczéves háboru viharzása alatt sok hányatatáson keresztülment Kepler megírta a világegyetem kodekszét három pontban, mely három egyszerű tétel biztosítja az ég uralmát a föld felett, midőn kimondja, hogy mi is meghatározott törvények szerint mozgunk a világűrben. — Kepler maga annyira érezte becsét nagyszerű törvényeinek, hogy midőn hosszas kombinálás után, a harmadikat is teljes nyilvánosságban látta maga előtt, valódi költői ihletséggel fejezte be művét s valamint egy Horatius az önelégültség magasztos pillanatában e szavakkal: „exegi monumentum aere perennius" végezi be munkáját; ugy Kepler is önbecsérzetétöl lelkesülve írja a zárszavakat, „megírom könyvemet, — úgymond —olvassa azt akár a jelen, akár a késő utókor, mindegy lehet nekem. Várhatja olvasóját, hisz Isten 6000 évig várt arra, ki müveit megérteni képes volt." Kepler meghalt 1636 ban. Galilei öt még 12 évvel élte tul. — Galilei ingáját Huyghens alkalmazta órára s adott az emberiségnek oly műszert, melylyel az időt pontosan mérheti. — Nagyfontosságú dolog ez, ha megmondjuk, hogy érzékeink által szerzett ismei'eteinket csak a tér idöképzete alatt foghatjuk fel. Különösen a természettan terén, a szabadon esésnél, az inga lengésénél, a központi mozgásnál, egyszóval bármely helyváltoztatásnál vagy tünemény tartamánál az időnek másodperczröl másodperezre, sőt gyakran a másodpercz részeinek is tekintetbe vétele nélkülözhetlenül szükséges. Kepler kifejté, hogy miként történik bolygórendszerünkben a mozgás; de hogy miért történik épen az ö törvényei szerint, azt a halhatatlan hírli angol természettudós Newton Izsák fedezé fel. 0 született azon évben, melyben Galilei meghalt 1642-ben karácson napján; működött mint mennyiségtan tanára a cambridgei egyetemen; meghalt (84 éves és 84 napos korában) 1727-ben, s a tudomány mezején vívott érdemeinek elismeréséül a britt fejedelmek sírjai köze-