Református főgimnázium, Debrecen, 1856

lédje, a mindnyájoknál nemesebb arczvonásu Abdallah, a péppé sürüdött ételt, s minden kanál nélkül elköltötték. Délben egy pár darab száraz kenyeret megáztattak, s azt rágták, s estvére ismét a lencse-levessel leöntött kenyér került elő; — húst egyetlen egyszer vettek Luxorban. Nubiában elfogyott a kenyerök, pedig ott a dúrah, miből kenyeret szoktak sütni, drága volt: tehát vad-salátát, Trifolium alexandrinumot és Dolichos Lubia levelet szedtek, azt ették nyersen, s néhány datolyával lenyomtatták. így éltek 5 egész napon, hanem én adtam aztán nekik minden estve félfont megférgesedett makarónit. Az ajándékot — baksist — annyira szeretik és megvárják minden európaitól, hogy egy arab mellett sem mehet el az ember, a ki baksist ne kérne; sőt a gyermekek még a túlsó partról is átkiabálnak érette. Asszuánban egy gazdag kopt, az amerikai consul, mindennap megjelent a hajónkon, s mindég kért valamit, vagy puskaport, vagy dohányt, vagy szappant; sőt a mi több, maga a Hákim (városi kormányzó) is, a kihez kellett folyamodnunk, hogy kapitányunkat hajónknak a zuhatagon irott szerződés által kötelezett felhuzatására kényszeríttessük, kikötötte , hogy neki egy üveg édes bort és egy üveg arakit (pálinka) adjunk. Az erkölcsiségre nem sokat adnak; vallásuk is, ugy látszik, inkább csak külsőségeket kiván tőlök, bár ezt is nagyon sokan elmellözik, ugy hogy a hajónkon lévő 11 arab közt csak 3 végezte naponként mind az öt mosakodást, kettő soha sem, s hat csak igen ritkán teljesítette azt. — A mosakodást és imádkozást olt végzik, a hol őket annak ideje találja, s a legnépesebb város közepén is sorba kuczorodnak a vizmedencze mellé a férfiak, s minden átállás nélkül leplezik le testüknek megmosandó részeit. A nők azonban sem mosdással, sem imádkozással nem tartoznak, sőt templomba menniök Egyiptomban nem is szabad; mert nekik nincs halhatatlan ielkök, minek üdvéért azt tenni szokás. A legközelebbi keleti hadjáratnak azonban annyi eredménnye lett ezen tekintetben, hogy Konstántinápolyban már járhatnak a nők templomba, sőt Smyrnában is láttam imádkozó nőket, — de csak a templom tornáczában. A női nem illyen lealacsonyitásának a lelt eredménye, hogy az erkölcsiségről fogalma sem lévén, csupa állati életet él az egész női nem, s nem is áll nagyobb becsben, mint nálunk a háziállatok. A férjfi annyi nőt tart (de nem feleséget) a mennyit vagyoni állása megenged, s akkor adja el őket, a mikor neki tetszik; feleségének pedig még élete felett is rendelkezik. — Az elvetemedett nők száma minden nagyobb városban igen nagy, s ezekre a rendőrség nem azért ügyel, hogy számukat kevesitse, hanem hogy szaporítsa, mert ezek az adónak nem megvetendő részét fizetik, s a kinek neve egyszer ezeknek névsorába iktattatott, halála napjáig tartozik érte adót fizetni, még ha férjhez ment is. A lopás nálok uralkodó szenvedély, — lopnak nem csak azért, hogy hasznát vegyék, hanem azért is, mert nekik kárt tenni élvezet. Rajtam történt, hogy a teve fő vázát, mit nagy munkával elkészítettem, Kairóban a fogadó lapos tetejéről, hova száradni tettem, ellopták. Az arab, ha egy czitromért küldöd is, tarthatsz tőle, hogy annak a levét kiszopja, míg a szomszédból elhozza. A dologtalanságra igen nagy hajlamuk van; kifeküsznek a napra a homokba, s legfeljebb is csak ruháikból hányják ki a mindég teljes számmal lévő tetveket, azt mondván nekik „a ki teremtett, az öljön meg

u mert ők ugyan egyel sem ölnek meg. — Ha valamit dolgoznak, azt távolabb lévőknek is hírül adják; mert szó nélkül csak egy követ sem emelnek fel, rendesen Allah—t, vagy Mahomedet hívják segítségül, s megunja az utas hallani a sok „Allah hésza

u és ,,Ja Mhammed" s más illy fajta kiabálásokat ; még ha fát vág is, minden fejsze ütésre hangot ád a szájával, sőt a földhordó gyermekek is egész nap éneklik egyhangú munkakisérö szavaikat.