Református főgimnázium, Debrecen, 1856

8 \ A ki a mekkai búcsút megjárla, az nagy tiszteletben lartatik, s hadsi (szent) nevet nyér. Egyébiránt az örüllek is mind szenteknek tartatnak, s azt hiszik rólok, hogy ezeknek lelkeik már előre a paradicsomba költöztek, azért van testök ugy elhagyva. Van is benne anynyi igaz, hogy a kik nagyon szentek akarnak lenni, azok rendesen elvesztik eszöket, mire éppen Egyiptom igen sok példát látott az Anachoretákban. Én magam is láttam Hú-hoz közel egy illyen nagy hirben álló szentet, a ki már 30 év óla egy kis gödörben él a Nilus pariján, semmi ruhát nem visel, abból él, a mit a könyörülelesség hord neki, s a hideg éjszakákon is csak úgy melegszik, ha más tüzel rak neki, — ezen hires szentnek Sejk Hasszán a neve. Iskola csak nem minden faluban van, hol a férfi gyermekek irni és olvasni tanulnak; de az iskolát csak egyes vállalkozók tarlják, s az iskolamesterek oda teszik át iskolajukat, a hol több tanítványt reménylenek. írni csaknem kivétel nélkül tud minden ember valami kevéssé, de olvasni, kivált folyvást olvasni, még az ElFendik közül is ritka tud. Ezen falusi iskolákon kivül egyetlen egy nagyobb iskolájok létezett az egyiplomiaknak Kairóban, melly kolostor formán volt szerkesztve, s benne az Alkorán tanittatott. Mehemed Ali állított fel többeket, s nevezetesen Kairóban egy igen szép orvosi iskolát, hol a növendékek szállást, élelmet és havifizetést kaptak; de Mehemed Ali nem tudta átszállítani örököseire intézeteivel a maga szelleméi is, s az orvosi iskola a múlt évben bevégezte élete pályáját. Miből meg lehet az fog következni, hogy Egyiptom ismét a pestis martaléka lesz. A régi egyiptomiak ugyan is a levegő tisztán tartása czéljából halottaikat múmiázlák, minthogy nem volt elegendő tüzelő szerök azoknak megégetésére; s a dögevő állatokat, — ne hogy pusztíttassanak, — szenteknek nyilvánították; a Nilus kiöntéseit pedig csatornákkal vezették vissza a folyam medrébe: és a pestis nem bántotta többé a tartományi. De bekövetkezett az idő, midőn a fatalista mozlemiták uralkodtak Egyiptom felett, kik minden üdvös intézkedéseket megszűnteitek, s a pestis minden évben megjelent. — Majd Mehemed Ali vette a kormányt erős kezeibe, hatalmas szellemével megküzdött az előítéletekkel, európai miveltséggel és tudományossággal vette magát körül, rendőrséget, orvososokat, iskolát és veszteglő intézeteket állított fel birodalmában, — és a pestis ismét megszűnt egyiptomi csapás lenni. — Halála után ugyan mind ezek nagyrészint megszűntek; de az európai miveltségnek és befolyásnak útját elzárni nem lesz többé könnyű, kivált miután Európának Kelet-Indiával való közlekedésére Egyiptom és Kairón keresztül nyittatott út, vasút és azzal párhuzamosan menő csatorna állal. III. Az állatok. Az európai utas elölt különösen jellemzi Afrikát az emlősök közül: a teve, kecske, kutya, a számtalan szamár és öszvér, — a madarak közül az egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus) és a kánya, — a rovarok közül a temérdek légy. Fellünhetik valakinek, hogy nem teszem a jellemző állatok közzé az oroszlányt, sakált, párduczot, 1 eopárdot, az Antilope Gazellát és A. Damat, azJchneumont, krokodi 11, Monitort és Struczot stb.; de ezeket azért nem tevém oda, mert mig amazokat az úlas minden lépten nyomon az unalomig látja , emez utóbiakból nagyon keveset lálhal; én például halodfél hónapi olt tartózkodásom alatt, mi alatt egész Egyiptomot és Nubiát végig utaztam, az utóbb einlitett állatokból 1 sakált, 19 krokodilt és 10 -12 monitort láttam szabad állapotjokban. Hanem a leve mindenült ott van; hosszú, vékony, előre nyújtott nyaka, kicsiny feje, apró fülei és értelmes szemei valami nem állatias, okos kifejezést adnak ezen idomtalan állatnak. Ezen állat nélkül az afrikaiak nagyon nehezen élhetnének meg, mert útazásra és léher hordásra egyedül