Református főgimnázium, Debrecen, 1855

16 1627-ig foglalt, s Magdeburg a választó fejedelem fijának Augustnak adoma'nyoztatoU. E béke elfogadására felszólittattak a többi rendek is; s el is fogadták ezt Brandenburg, Anhalt, Braunschweig, és a Hanza városok nagy része. Ellenben Badcn s Würlemberg határozottan kizárattak. Ugyancsak a prágai békében általános bűnbocsánat is hirdettetett. A nördlingeni veszteség s prágai béke annyira elvette a svédek reményét, és önmagokhozi bizodalmát, hogy miután különben is kifogytak a had önálló folytatására szükséges eszközökből, a fővezér Weimeri Bernát franczia szolgálatba lépett egész seregével. III. Ferdinánd, Rákóczi György, s a háború vége. A prágai béke nem volt általános, s épen ezért nem vethetett a háborúnak véget. Nem is vólt ennek a császárra nézve egyéb haszna mint az, hogy 1636-ban elválasztana íiját IIf. Ferdinándot császárrá, ki a méltóságot nem sokára birtokába is vette, midőn az atya-császár 1637-ben meghalt. III. Ferdinándnak nem sok örömet okozott a háború folyása, mert a Nördlingennél szerzett előnyt ellensúlyozta a franczia háború. Ugyanis Richelieu attól felvén, hogy a győzelmes császár és szövetségesei meghiúsítják eddigi munkáit, nyilt háborút üzent II. Ferdinánd császárnak, s közvetlenül fegyvert fogott a Habsburgok ellen 1636 ban. Megújítván a svédekkel kötött szövetséget, olly állapotba helyezte a már ellankadt, és erejében megfogyatkozott nemzetet, hogy uj sereget állított ki, s igy ismét erélyesen felléphetett a harcziéren a vitéz Banner vezérlete alatt. Banner csakhamar visszaszerezte a svéd fegyvereknek a tiszteletet, elhatározó győzelmet nyervén a császáriakon Wiltstocknál 1626. sept. mely győzelem ismét visszaadta a svédeknek Pommernt, Thiiringent és Szászországot. Weimari Bernát is szerencsésen harczolt a Rajna tájain, s annál nagyobb buzgalmat fejlett ki, minthogy biztatást nyert Richelieutól, hogy a meghóditandoltElsass neki fog adatni. Ezen igéret nagy reményeket élesztett és a'polt a vezérben, s már egy rajnamelléki független királyság felállításáról álmodozott, midőn hirtelen elhalt 1639. mint sokan hitlék, franczia méreg következésében, minthogy némi meghasonlás támadt közle s az udvar közt a miatt, hogy az Elsass felöl telt Ígéretek visszavonattak. A wittstocki győzőnek Bannernek utóda Torstenson lett, Gustáv Adolfnak méltó tanítványa, ki mind bámulatos gyorsasága, mind szerencsés győzelmei által meglepte egész Európát. Ez, hogy a hadnak annál hamarább véget vessen, a császár örökös tartományait tette annak színhelyévé, miután előbb a lipcsei sikon fényes győzelmet nyert a császáriakon 1642. nov. 2. E győzelem megnyitotta a svédek előtt Cseh, Morvaországot, és Austriát is. A megrémült császár ugy akart a fenyegető nagyobb veszély elöl menekülni, hogy a dán királyt ösztönözte hadra Svédország ellen, azon reménységben hogy igy a svédek kinszeritve lesznek északra távozni. E reményben nem is csalatkozott. De ugyan ekkor más, és nem kevésbbé veszélyes ellensége is támadt III. Ferdinánd császárnak u. m. Rákóczi György Erdély fejedelme. T.i. Bethlen Gábornak 1629-ben történt Imlála után özvegye Brandenburgi Katalin lett utóda a fejedelmi széken. Miután pedig ö a cath. vallásra áttérés miatt fejedelemségét odahagyni kénytelenitetett, 1631-ben Rákóczi György lelt fejedelemmé. E közben ismét megújultak Magyarországban a vallásos és alkotmányos sérelmek miatti panaszok, sa magyarok nagy része zúgolódott II. Ferdinandra. Erre támaszkodván, s a külföldtől is ingereltetvén a nagyravágyó Rákóczi, már szinte megkezdte Ferdinánd ellen a háborút, midőn Guslav Adolf hirtelen halála öt más gondolatra téritelte. III. Ferdinánd alatt st m csilapodott a magyarok elégiiletlensége. Egy részről a magyar elégületlenektöl, más részről a svédektől és saját nagyravágyásától indíttatva csakugyan fegyvert fogott Rákóczi 1642-ben: s bejövén Magyarországba, a magyarok segedelmével hirtelen elfoglalta