Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 537 h) a gondozási központokban (idősek klubja) fizetendő térítési díjak, valamint a mozgáskorlátozott személyek üzemanyagköltség-hozzájárulása összege alapjául szolgáló öregségi nyugdíj legkisebb összege 70. életév alatt 70. életév felett 3640 Ft 3888 Ft Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 9501/1989. (Mü. K. 8.) AB MII közleménye a saját gépjárművek hivatali célú igénybevétele esetén elszámolható térítési díj mértékéről 1. A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló 33/1951. (I. 31.) MT rendelet — a 9/1980. (V. 1.) MüM rendelettel megállapított —20. § (3) bekezdése alapján a saját gépjárműnek belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával elszámolható térítési díjak 1989. június 1. napjával a következők: a) személygépkocsi használata esetén 5,00 Ft/km b) saját motorkerékpár használata esetén — 125 cm ^hengerűrtartalomig 1,20 Ft/km — 125 cm' -nél nagyobb hengerűrtartalomnál 1,40 Ft/km 2. Az egyes munkakörökben a saját gépjárműhasználat alkalmazási feltételként történő meghatározásáról szóló 21/1984. (XII. 30.) ÁBMH rendelkezés mellékletében meghatározott térítési díjak 1989. június 1. napjától kezdődően a következők szerint módosulnak: — motorkerékpárnál 2,00 Ft/km — személygépkocsinál 5,60 Ft/km — tehergépkocsinál 6,50 Ft/km 3. A saját gépjárműnek belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával történő használata esetén elszámolható térítési díj mértékéről szóló 9501/1988. (Mü. K. 11.) ÁBMH közlemény 1989. június 1. napjától kezdődően nem alkalmazható. Budapest Főváros Tanácsának 5/1989. (VIII. 31.) rendelete az ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő állami házingatlanok eladásának feltételeiről Budapest Főváros Tanácsa az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló, többször módosított: 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése, 7. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, továbbá a 16/1969. (IX. 30.) ÉVM—MÉM—PM együttes rendelet 10. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. i.§ A rendeletet a fővárosi kerületi ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő házingatlanok elidegenítésére kell alkalmazni. 2.§ . (1) A főváros területén a 16/1969. (IX. 30.) ÉVM— MEM—PM rendelet 3. §-ában megjelölt elidegenítési tilalmakon túlmenően nem adhatók el: a) azok a rekonstrukciós, rehabilitációs vagy egyéb területen levő, műszakilag leromlott állagú házingatlanok, amelyek a részletes rendezési tervekben vagy jogerős hatósági határozatok alapján bontásra vannak kijelölve, b) magánszemélyek részére az olyan kizárólag állami tulajdonban álló, műszakilag leromlott állapotú, korszerűsítéssel, szerkezetcserével egybekötött, teljes felújítást igénylő házingatlanok, amelyeknél a szükséges munkák elvégzése a lakók — akárcsak egy részének — átmeneti, illetőleg végleges kihelyezésével oldható csak meg, c) a Vár területén levő, kizárólag állami és vegyes tulajdonban álló házingatlanok, d) a lakásgazdálkodás, továbbá a gazdaságos épületfenntartás céljára szolgáló és a helyi tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott címjegyzékbe felvett házingatlanok. (2) Azok a kizárólag állami tulajdonban álló épületek, amelyeknek teherhordó szerkezetei, anyaguk (bauxit, fa, salakbeton stb.) szilárdsági csökkenése vagy egyéb műszaki ok miatt megerősítésre szorulnak, csak akkor adhatók el, ha a bérlők az elvégzendő munkát és költséget tartalmazó szakvélemény megismerése után is kérik. 3.§ (1) E rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek a magasabb szintű jogszabályok és e rendelet előírásait is figyelembe véve az el nem adható házingatlanok címjegyzékét összeállítani és azt a tanács épületében, valamint az ingatlankezelő vállalatoknál kifüggeszteni. A kifüggesztett címjegyzékeket folyamatosan, de legalább negyedévenként felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani. 4.§ (1) A kerületi tanács végrehajtó bizottsága az elidegenítésre kijelölt egylakásos, hat lakószobásnál nem nagyobb többlakásos házingatlanok', valamint az öröklakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételárát a 16/1969. (IX. 30.) ÉVM—MÉM—PM együttes rendelet 7. § (1) és (3) bekezdésben foglaltaknál magasabban, de legfeljebb a helyi forgalmi érték 100%-ában állapíthatja meg* ha az épülethez tartozó teleknagyság a B VSZ szerinti övezetre megállapított legkisebb teleknagyságot meghaladja és az épület a beépíthetőség figyelembevételével további lakással, lakásokkal bővíthető.