Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 15. szám

374 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám 3.§ (1) Az átalakuló szervezel az átalakulás napjával — könyvvezetési kötelezettségétől függően — leltárral alátámasztott — átmenő tételeket és saját termelésű készleteket nem tartalmazó — mérleget, eredménykimutatást és eredményfelosztást, illetve vagyonkimutatást köteles készíteni. A mérleg szerinti eredményt az 1988. évi IX. törvényben foglaltaknak megfelelően fel kell osztani és a tiszta eredménnyel a felhalmozott vagyont kel! módosítani. Éven belüli átalakulásnál a tulajdonosok megállapodása alapján a mérleg szerinti veszteség áthozott veszteségként is kimutatható és ebben az esetben az átalakult társaság az áthozott veszteséget az éves eredmény felosztásakor köteles — az általános előírások szerint — rendezni. Az eredmény —- előbbiek szerinti — feloszlása után készül a könyvviteli zárómérleg. (2) Ha az átalakuló szervezet vagyontárgyait átértékeli, akkor a vagyonmérlegben kimutatott eszközök és a vagyon értéke megegyezik a könyvviteli zárómérleg eszköz és forrásadatainak, valamint az eszközök és a vagyon-átértékelési különbözetének az együttes összegével. (3) Ha az átalakuló szervezet vagyontárgyait nem értékeli át, akkor az eredmény felosztása utáni 3. § (!) bekezdés szerinti könyvviteli zárómérleg is vagyonmérlegnek tekinthető, amely az átalakult szervezet eszközeit, a jogutódlás folytán továbbélő kötelezettségeit és saját vagyonát tartalmazza. 4. § Ez a rendelet 1989. július l-jén lép hatályba. Dr. Békési László s. k., pénzügyminiszter Melléklet a 30/1989. (VII. 1.) PMrendelethez IRÁNYELVEK az átalakuló szervezet vagyona értékének megállapításához A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 5. § (2) bekezdése értelmében az átalakuló gazdálkodó szervezet vagyontárgyait átértékelheti, a vagyontárgyak, fel és leértékeléséi (ideértve az érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak értéken történő felvételét, illetve a felesleges és elfekvő készletek selejtezését, a kétes követelések leírását is) a felhalmozott vagyonnal szemben számolhatja el. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulása során így — a társaság alapításához hasonlóan — lehetőség van az átalakuló szervezet vagyontárgyainak átértékelésére, a működő vagyon reális, piaci értékének meghatározására. Ezt a célt szolgálja a vagyonleltár és a vagyontárgyak forgalmi értéke alapján készülő vagyonmérleg. A vagyonmérleg az állóeszközöket, a készleteket, a szellemi alkotásokat, az értékpapírokat és a vagyoni értékű jogokat a mérlegkészítés időpontjában aktuális és reális áron, a követeléseket és a kötelezettségeket egyeztetett és elfogadott értéken mutatja ki. A vagyonmérlegbe az érték nélkül nyilvántartott telek és földterület, szellemi alkotások és vagyoni értékű jogok értékkel felvehetők. Az egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető szervezet vagyonmérlegébe az érték nélkül nyilvántartott saját termelésű készleteket is értékkel felveheti. Az átalakuló szervezet vagyona az összes eszköz és az összes kötelezettség különbözete. A vagyonértékelésnél figyelembe kell venni, hogy a vagyontárgyaknak háromféle értéke lehet: a) a beszerzési (beruházási) érték, amelyet az állóeszközöknél leírási (amortizációs) kulcs szerint csökkentenék (ez szerepel az adózás alapjául szolgáló mérlegben); b) az újrabeszerzési (pótlási) érték, amennyiért egy hasonló műszaki állapotban lévő és hasonló teljesítményre képes vagyontárgy a felmérési időpontban beszerezhető; c) az eladási (felszámolási) érték, amennyiért a vagyontárgy adott állapotában, az adott időpontban leszerelten eladható (leszámítva a leszerelés és értékesítés költségeit). A vagyonérték megállapításakor el kel! dönteni, hogy az alakuló új társaságban várhatóan szükség van-e a szóban forgó vagyontárgyra, vagy sem. Az első esetben a vagyontárgyat újrabeszerzési értéken, a másodikban leszerelési, illetve eladási értékén indokolt számbavenni. • Ha az átalakuló szervezet a piacra kerülő részvények induló árfolyamának megállapításáról van szó, akkor alapvetően nem az egyes vagyontárgyak értéke, hanem az új társaság tőkeértéke, jövedelemtermelő képessége meghatározó, ahol az értékkel nyilvántartott vagyontárgyak mellett az emberi tényezők (például a vezetési és a szervezési színvonal, a foglalkoztatott munkaerő képzettsége és szakképesítése, a szellemi potenciál és az innovációs készség, a kutatási és szállítói háttér, a bevált vevőkör, a piaci helyzet és a perspektíva, a good-will) is szerepet játszanak, ilyen esetben a társaság tőkeértéke a várható hozadék tőkésítésével határozható meg és kiegészítő információként hasznosítható. A vagyonmérleg készítésénél és a vagyon megállapításánál a következő értékelési elvek, eljárások vehetők figyelembe: (1) A vagyonmérleg vagyonleltár alapján állítható össze. A vagyonleltár olyan leltár, amely a leltárra előírtakon túlmenően tartalmazza a vállalkozás valamennyi eszközének könyv7 szerinti értékéi, vagyonértékelés szerinti értékét, a két érték közötti (vagyonátériékelcsi) különbözetet. A vagyonleltár alapján azt célszerű vizsgálni, hogy az eszközök, a vagyontárgyak mennyit érnek, mennyiért adhatók el, vagy vásárolhatók meg, mit érnek befektetés esetén. A vagyontárgyak felmérésénél és értékelésénél azok értékesítési és hasznosítási lehetőségeit, indokolt vizsgálni. (2) A használt állóeszközök értékét a további használat várható időtartamától is függő forgalmi érték, a reálisan elérhető eladást ár határozza meg. A használt és tovább használható állóeszközök vagyonmérlegbe felvehető bruttó értéke az újrabeszerzési vagy újraelőállítási érték, valamint az elhasználódást és az erkölcsi kopást kifejező értékcsökkenés különbözeteként is megállapítható. Az újrabeszerzési érték az azonos műszaki színvonalú és teljesítményű gépek, termelő berendezések utolsó is-