Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 15. szám

15. szám TANÁCSOKKÖZLÖNYE 375 mert ára (vételi ára, ajánlati ára) alapján határozható meg. Az értékcsökkenés a tényleges elhasználódás és a műszaki avulás figyelembevételével, illetve az állóeszköz nettó értéke a még várható élettartam alapján állapítható meg. (3) A vagyonmérlegbe a telkeket és a földterületet is értékkel kell felvenni. Be nem épített telek esetébén a forgalmi érték a meghatározó, amely a telek fekvésétől, közművesítésétől függ. Az értékeléshez az ingatlanközvetítő szervektől információk vehetők igénybe. Beépített telkeknél is a forgalmi értékből célszerű kiindulni, a beépítés folytán bekövetkezett értékváltozás mérlegelésével. (4) Épületeknél, építményeknél szintén az újralétesítés árától és a hasznosíthatóságtól függő forgalmi érték lehet az értékelés alapja. (5) A termőföldet a földtörvénynek megfelelően kell értékelni. A mezőgazdasági termőföld értéke a lehetséges hasznosíthatóságtól, a várható járadéktól és elérhető bérlet díjtól függ. A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 5. számú melléklete szerint az érték nélkül nyilvántartott termőföld értéke — az adóalap számításánál — a föld bejegyzett kataszteri tiszta jövedelme és a minőségi osztályokhoz tartozó szorzószám szorzataként állapítható meg. Ez az értékelés a vagyonmérleg elkészítésénél is alkalmazható. (6) A befejezetlen bemházások általában a tényleges beruházási költségek alapján értékelhetők. Az elhúzódó, az ideiglenesen leállított és a befagyasztott beruházások leértékelhetők, illetve selejtezhetők. (7) A vásárolt készleteket általában utánpótlási áron, illetve azon az eladási áron indokolt értékelni, amelyen az anyagok, termékek és áruk a mérlegkészítéskor eladhatók. Ez infláció esetén a kurrens készletek felértékelését indokolhatja. Ezzel egyidejűleg a felesleges, elfekvő, inkurrens készleteket a vagyonmérlegbe nem szabad vagy csak csökkentett értéken szabad felvenni. Ez a készletek értékének csökkentését vonja maga után; A tartalékalkatrészek kivételével immobilnak tekinthető az a készlet, amelynél egy éven belül értékesítés és felhasználás nem fordult elő. (8) A használt fogyóeszközöket használhatóságuknak megfelelő vételi vagy eladási áron lehet értékelni. (9) A késztermékeket és a forgalomban önállóan résztvevő félkész termékeket általában olyan eladási áron indokolt értékelni, amely ár a vagyonmérlegkészítés idején reálisan érvényesíthető. (10) A forgalomban önállóan részt nem vevő termékeket és a befejezetlen termelést általában tényleges közvetlen önköltségen (a mezőgazdasági ágazatba sorolt szervezetek mezőgazdasági eredetű terményei és termékei esetében tényleges szűkített önköltségen) indokolt értékelni. A saját termelésű készleteket technikai okokból a vásárolt készletek közé kell átvezetni, s a vagyonmérlegben mint vásárolt készletet kell kimutatni. (11) A szellemi alkotások közül a forgalomképes, az eladható, illetve az átalakuló szervezetnél hasznosítható szellemi alkotások vehetők fel a vagyonmérlegbe, függetlenül attól, hogy azok a vállalkozás könyveiben már szerepelnek vagy érték nélkül vannak nyilvántartva. A sikeresen befejezett kutatási témák alsó értékhatára a ráfordított közvetlen költség lehet. Indokolt hangsúlyozni azonban, hogy a befejezett kutatási témák csak a hasznosítás és az j alkalmazás lehetőségének függvényében értékelhetők és j vehetők te! a vagyonmérlegbe. 1 (12) A vagyoni értékű jogok (például bérleti jog, szolí galmi jog, helyiség használatbavételi jog) közül a vásárolt I jogokat vételáron, vagy az értékesítési-hasznosítási lehelj tőségek mérlegelése alapján megállapított eladási áron, 11! íetve a tulajdonosok által a társasági szerződésben mégha | tározóit értéken lehet értékelni. A bérleti jog értéke a bérleti díj tőkésítésével állapítható meg. A márkanév, a védjegy, a goodwill, a tulajdonosok által elismert értékben a vagyonmérlegbe felvehető. (13) Az értékpapírokat tényleges bekerülési értéken (vételi árfolyamon) vagy jegyzett és közzétett árfolyammal figyelembe véve lehet értékelni és a vagyonmérlegbe felvenni. (14) A készpénz- és bankbetétek (ideérve a külföldi pénzeszközöket is), a vagyonmérlegbe a könyv szerinti értékben vehetők fel. (15) Kétes követelést a vagyonmérlegbe nem szabad felvenni. (16) A vevőállományból a határidőn túli kintlevőségeket indokolt kiemelni és külön vizsgálni. Az átalakuló szervezet a vevők fizetőképességének mérlegelésével a ' lejárt követelések meghatározott hányadát — a kétes követelésekhez hasonlóan — a vevőállományból kivezetheti. (17) A munkavállalókkal és a tagokkal, a költségvetéssel, a vállalaton belüli egységekkel és a külső szervezetekkel (például külkereskedelmi ügyletek megbízóival, fővállalkozóval, külföldi érdekeltséggel, gazdasági társasággal) kapcsolatos követelések között a pénzügyileg nem rendezett tételek vehetők számításba. (18) Átmenő aktívákat és átmenő passzívákat a vagyonmérlegbe nem szabad felvenni. (19) Az elfogadott és egyeztetett kötelezettségeket (szállítók, hitelezők, váltókötelezettség, adókötelezettség, banki hitelek stb.) a vagyonmérlegben is könyvszerinti értékben célszerű szerepeltetni. (20) A vitatott és a könyvekben értékkel nem nyilvántartott kötelezettségeket (pl. állami alapjuttatás, perelt, de el nem ismert tartozás) a teljesség érdekében a vagyonmérlegbe célszerű felvenni. A szociális és egészségügyi miniszter 17/1989. (VII. 4.) SZEM rendelete a munkavédelmi belső ellenőrzésről szóló 8/1985. (VII. 20.) ME rendelet* hatályon kívül helyezéséről A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőível és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a | következőket rendelem: Megjelent a Tanácsok Közlönye 1985. évi 14. számában.