Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 311 a szövetkezetek) felett is a cégbíróságok gyakorolják a törvényességi felügyeletet. Ebből az is következik, hogy e szervezetek nyilvántartását is a cégbíróságok végzik. A vállalati és cégbírósági nyilvántartás párhuzamos fenntartása indokolatlan, ezért 1990. január 1-től a vállalati nyilvántartás megszűnik. A gazdálkodó szervezetek általában konstitutív hatályú bejegyzéssel jönnek létre, így rendelkezik a Javaslat az állami vállalatok esetében is. A már működő vállalatokból alakuló, újonnan létesítendő vállalatok esetében rendezni kellett a létesítő határozat kiadása és az új vállalat cégbejegyzése közötti függő jogi helyzetet, ezért a Javaslat — a társasági törvénnyel összhangban — kimondja, hogy a vállalat a cégbejegyzéssel jön létre, de a létesítő határozat kiadásának napjára visszamenő hatállyal. A vállalat létesítésénél a cégbíróság csak azt vizsgálja, ' hogy a létesítő határozat nem ütközik-e jogszabályba; a bejegyzés ugyanis csak ezen a jogcímen tagadható meg. A 4. §-hoz A törvény .12. §-a rendelkezik az állami vállalatok vezetéséről és határozza meg az általános vezető szerveket. A. Javaslat alapvető törekvése, hogy az állami vállalatok körében is elkülönítse a vállalat operatív vezetését, a tulajdonosi jogok gyakorlását és a vezetés ellenőrzését. A Javaslat ennek érdekében lehetőséget ad arra, hogy a vállalati tanács is választhasson ellenőrző bizottságot az igazgató és helyettesei, illetőleg az egész vállalat ügyvezetésének ellenőrzésére. A törvény hatályos szövege közgyűlés és küldöttgyűlés általános vezetése alatt álló vállalatoknál kötelezően előírja vezetőség választását. A tapasztalatok azt bizo• nyitották, hogy vezetőség nem minden esetben segítette eredményesen a vállalat vezetését, illetőleg a közgyűlés (küldöttgyűlés) átruházott feladatainak ellátására sem volt minden esetben alkalmas. A kisebb vállalatoknál működtetése felesleges adminisztrációval járt, nehezítette a vállalat operatív irányítását. A fentiekre figyelemmel a Javaslat megszünteti a vezetőség kötelező választását és csak ott teszi lehetővé alkalmazását, ahol a vállalat szervezeti és működési szabályzata kifejezetten előírja azt. A (4) bekezdés szövegének — tartalmat nem érintő — módosítását a egyes bekezdések átszámozása tette szükségessé. Az 5. §-hoz A törvény 19. és 20. §-ának hatályos szövege nem tükrözi megfelelően a dolgozóknak a vállalat irányításában betöltött, de a Javaslat és a végrehajtási rendelet által némileg megváltoztatott szerepét. Ugyanakkor a rendelkezések indokolatlanul ismétlik a Munka Törvénykönyvének a dolgozók jogait érintő — elsősorban nem vállalatvezetési jellegű — jogosítványait. A szabályozás egyszerűsítése és egyértelműbbé tétele érdekében a Javaslat röviden és áttekinthetően foglalja össze a dolgozók jogait (19. §) és egyben hatályon kívül helyezi a már korszerűtlenné vált, illetőleg ismétléseket tartalmazó rendelkezéseket [(20. § (1) bekezdés]. A 6—7. §-hoz A törvény 22. §-a (1) bekezdésének módosítását a kezelőijog tartalmának —az 1. § indokolásában részletesen kifejtett — változása tett szükségessé (6. §). A Javaslat 7. §-ában megjelölt hatályos §-ok átszámozását az indokolja, hogy célszerűbb előbb meghatározni a tevékenységi kör megállapításának szabályait és csak utána rendelkezni a tevékenységi kör módosításának rendjéről j (7. §)• . A & §-hoz A törvény 28. §-ának módosítását ugyancsak a kezelői jóg tartalmának — az 1. § indokolásában részletesen kifejtett — változása tette szükségessé. A 9. §-hoz A törvény 30. §-a rendelkezik a vállalat képviseletéről anélkül, hogy mégnevezné a képviseletre jogosultakat. A Javaslat nem elégszik meg a Polgári Törvénykönyvre való utalással, hanem kimondja, hogy a vállalat képviselője az igazgató. A Javaslat a Polgári Törvénykönyvvel és a társasági törvénnyel összhangban lehetővé teszi, hogy az igazgató képviseleti jogkörét a vállalat meghatározott dolgozóira átruházza. A Javaslat csupán annyi megkötést tartalmaz, hogy a képviseletre jogosított dolgozókat a szervezeti és működési szabályzatban előre megjelöltek közül kell az igazgatónak kiválasztani. A megjelölés történhet névre vagy beosztásra szólóan. Á vállalati nyilvántartás megszűnésével együtt megszűnik a képviseleti könyv intézménye is. A képviseleti jog bizonyíthatósága érdekében azonban a képviseletre jogosult személyek kötelesek névaláírásukat — közjegyző által hitelesítve — a cégbíróságnak benyújtani, vagy a vállalatot a cégbíróság előtt személyesen jegyezni. A10. §-hoz A törvény 30/B. §-a rendelkezik az állami irányítás keretében az alapítói jogok gyakorlásáról. A Javaslat annak szellemében, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása már 1985-től átkerült az alapító szervektől a vállalatokhoz, tovább szűkítette a még megmaradt alapítói jogok körét az önkormányzó-önigazgató vállalatoknál. A Javaslat szerint a jövőben már nincs szükság az igazgató megválasztásához vagy felmentéséhez az alapító szerv előzetes egyetértésére. A Javaslat törölte az alapítói jogok köréből a meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasítást, mert azt az alapító szerv csak a honvédelmi törvény alapján honvé-