Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

312 TANÁCSOK delmi feladat megoldása érdekében gyakorolhatja, így az állam nem mint tulajdonos, hanem mint közhatalom avatkozik be a vállalatok gazdálkodásába. Egyéb, külön jogszabályban meghatározott esetekben pedig nem az alapító szerv adja az utasítást, hanem az ott megjelölt szerv vezetője. Az alapító szerv a vállalatot csak törvényben meghatározott esetben szüntetheti meg, ezért a Javaslat ezt külön is kiemeli. Ugyancsak külön kerül nevesítésre az a speciális eset, amikor az alapító szerv — ugyancsak törvényben meghatározott esetben — úgy szünteti meg a vállalatot, hogy azt gazdasági társasággá alakítja át. A 11. §-hoz A Javaslat*új alapokra helyezi az önkormányzó-önigazgató állami vállalatok törvényességi felügyeletét. Ez elsősorban a felügyeletet gyakorló szerv és a felügyelet tartalmának megváltozásán keresztül valósul meg. 1990. január 1-től ezen vállalatok felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróságok látják el. A törvény cégbíróságokra vonatkozó rendelkezéseinek későbbi hatálybaléptetését a felkészüléshez szükséges idő indokolja. A cégbíróságok tevékenységének megkezdésével megszűnik a vállalati törzskönyv intézménye és a megszűnő törzskönyvi hatóságok gondoskodnak, hogy az ott nyilvántartott vállalatokra vonatkozó — a cégnyilvántartáshoz szükséges — adatok a cégbíróságok rendelkezésére álljanak. Változás áll be a törvényességi felügyelet tartalmában is. A Javaslat szerint a cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vállalat működésének ellenőrzése megszűnik, mert a bíróság csak a vállalat határozatainak és a jogszabályok által előírt belső szabályzatainak törvényességét vizsgálja. A12. §-hoz A Javaslat a törvény 40. §-ának szövegét több helyen is módosítja. Egyfelől pontosítja a megfogalmazást, amikor kimondja, hogy a vállalat részére utasítás csak meghatározott gazdasági tevékenység folytatására adható; másfelől a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban elhagyja az utasításra felhatalmazó jogszabályok felsorolásából a minisztertanácsi határozatra történő utasítást. Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak a Javaslatban felsorolt szintű jogszabályokban lehet utasítási jogcímet adni, a Minisztertanács belső határozatban nem utasíthatja a vállalatokat és rendeletet is csak törvény felhatalmazására alkothat ebből a célból. A törvény hatályos szövege akkor teszi lehetővé utasítás adását, ha a gazdasági cél más eszközzel nem érhető el. A jelenlegi utasítási jogcímek (honvédelmi érdek, külkereskedelmi érdek, piacfelügyeleti érdek) nem feltétlenül gazdasági tartalmúak. A tartalom pontosabb kifejezésére a Javaslat az össztársadalmi cél megvalósítása érdekében teszi lehetővé a jövőben a vállalatok utasítását, természetesen csak a már említett jogi keretek között. KŐ Z L Ö N Y E 13. szán A 13. §-hoz A törvénynek a vállalatok megszűnésére vonatkozó ren delkezései módosítását a vállalatok létesítésére és műkő désére vonatkozó rendelkezések megváltozása indokolja A végrehajtási rendelet lehetőséget ad arra, hogy a válla lat más vállalatba beolvadjon. A beolvadás a beolvadó vál lalat megszűnését is jelenti és így az egyesülés egyik sajá tos alesetét képezi, ezért külön nevesítése indokolt. A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átala kulásáról szóló törvény lehetővé teszi a vállalatok átalaku lását gazdasági társasággá vagy szövetkezetté, a Javasla szerint a vállalat ilyenkor is megszűnik. A törvénynek a Javaslat által beiktatott 42/A. § (1) be kezdése megadja a megszüntetés jogát az alapító szervnél akkor is, ha a vállalat vagyonának egy részét elvesztette, il letőleg felélte. E megszüntetési jogcím külön feltüntetési ugyancsak indokolt. • A törvényességi felügyelet végső szankciója a vállala megszűntnek nyilvánítása, ami lényegében egy sajáto megszűnési ok, ezért a Javaslat ezt is tartalmazza. A Javaslat által újonnan teremtett megszűnési okol nem érintik az államigazgatási felügyelet alatt álló vállala tok sajátos megszüntetési lehetőségeit. A 42. § (2) bekez dése ezeket továbbra is tartalmazza. A 14. §-hoz A Javaslat által beiktatandó új 42/A. § (1)—(2) bekez désének szövege a gazdálkodó szervezetek és gazdaság társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatnak megfe lelően írja elő egyes önkományzó-önigazgató vállalato: kötelező átalakulását, illetőleg átalakítását. Figyelemmé arra, hogy az említett törvényjavaslat az önkormányzó önigazgató vállalatok átalakulását a vállalatot vezető tes tület döntésétől teszi függővé a Javaslat csak a kötelező át alakulás, illetőleg átalakítás eseteit határozza meg—az át alakulási törvény szövegével egyezően — míg az átalaku lás általános elveit, közös szabályait és a különböző válla lat-típusokra vonatkozó sajátos, átalakítási szabályokat a átalakulási törvény tartalmazza. A Javaslat hatálybalépésétől kezdve megszünteti azt i lehetőséget, hogy a Minisztertanács egyedi határozatává visszavegye államigazgatási felügyelet alá a vállalati tanác vagya közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével mű ködő vállalatot. Erre a jövőben csak az Országgyűlés les jogosult a Minisztertanács^ indokolt előterjesztésére é csak gazdasági társasággá történő átalakítás céljából. A alapító szerv ebben az esetben egy év alatt köteles a válla latot gazdasági társasággá átalakítani. A 15. §-hoz A vállalati nyilvántartás megszűnése és a vállalatok kö telező cégbejegyzésének előírása indokolja annak kimon dását, hogy a vállalat a jövőben a cégjegyzékből való töi léssel szűnik meg.