Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)
1989 / 13. szám
310 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám kuiást. Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok esetében az átalakulásról áz alapító szerv dönt, míg az önkormányzó-önigazgató vállalatok esetében a vállalati tanács, illetőleg a közgyűlés vagy küldöttgyűlés. Ezen utóbbi vállalatok estében tehát az .átalakulás általában önkéntes, a vállalati kollektíva vezető testületei maguk határoz' hatják el azt. A Javaslat abból az alapállásból indul ki, hogy 1984-től kezdődően a vállalati tanácsos forma túlzott mértékben került előterjesztésre és a szabályozás belső ellentmondásai e vállalatok egy részénél hátráltatják a valódi vagyonérdekeltség kialakulását, így az eredményes gazdálkodást. E megállapítások azonban nem valamennyi ilyen vállalatra irányadóak, — főleg a kisebb és közepes vállalatok körében találhatók — olyan vállalatok, amelyek számára ez a szervezeti forma — a belső ellentmondások kiküszöbölése után — továbbra is alkalmas szervezeti keretet biztosít a hatékony működéshez. Ezért a vállalati önkormányzás sajátos módját nem szükséges megszüntetni, de körét szűkíteni kell. Úgyszintén fenntartandó a vállalati kollektíva önigazgatásának lehetősége is, azaz a közgyűlés (küldöttgyűlés) által vezetett vállalat. A fentiekre tekintettel a Javaslat tehát általában az önkormányzó-önigazgató vállalatok saját akaratára bízza a szervezeti formaváltást. Vannak azonban olyan esetek, amikor az államnak nemcsak ösztönöznie kell azátalakulást, de felül is kell bírálnia a vállalati döntést. E szabályok részletesen az átalakulási törvényben kerülnek meghatározásra, de fontosabb rendelkezéseiket a vállalati törvénybe is be kell iktatni (14. §). 3. Az állami vállalatokra vonatkozó szabályozás módosítása során a Javaslat abból indult ki, hogy mind a fórumrendszerét tekintve, mind tartalmára (a végrehajtandó intézkedésekre) nézve, végül a jogorvoslatok szempontjából valamennyi gazdálkodó szervezet esetében átfogó és azonos alapokon nyugvó törvényességi felügyeleti rendszer kialakítására van szükség. Ma a törvényességi felügyelet szervezete és tartalma az állami vállalatok, szövetkezetek és a gazdasági társaságok vonatkozásában indokolatlanul eltér egymástól. A törvényességi felügyeletnek az államszervezetben való elhelyezése sem rendszeradekvát, ez a feladat nem az államigazgatáshoz, különösen pedig nem az ' ágazati gazdaságirányításhoz telepítendő. A Javaslat szerint az önkormányzó-önigazgató vállalatok feletti törvényességi felügyeletet 1990. január 1-től a cégbíróságok látják el és a megszüntetésre kerülő vállalati törzskönyvi hatóság :• :'ett a vállalatok nyilvántartását is a cégbíróság végzi (3., 11. és 15. §-ok). ' * ' , 4. Az állami vállalatokra vonatkozó' szabályok túlnyomó -többségét a törvény végrehajtására kiadott minisztertanácsi • rendelet tartalmazza. Kívánatos lett volna, hogy a törvény mostani módosítása során az önkormányzó-önigazgató vál- ' a: 'ok vezető testületeire és az igazgató jogállására vonatrezíser > erőijének;? 'ozás- . - - • íny jelenlegi szerkeze• tehetővr • '" étkezése', £ - - - ; -.ka tör ' szabályokat a Javaslat e . eíően -kihirdetésre kerülő minisztertánácsi rendelet tartalmazza. Ez a rendelet az alábbi fontosabb témaköröket szabályozza: — a vállalati tanácsokra vonatkozó megváltozott hatáskört és személyi összetételt, — a vállalati tanács tagjainak díjazását, — az ellenőrző bizottságok alkalmazásának kiterjesztését, : , — a közgyűlés (küldöttgyűlés) és a vezetőség hatáskörének módosítását, • • — az igazgató jogállásának megerősítését. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz A Javaslat e rendelkezése az állami vállalat új definícióját adja meg. A meghatározás rögzíti, hogy a vállalat gazdálkodó szervezet, ezzel elkülöníti az állami szervek által alapított egyéb állami szervektől, ugyanakkor világosan kimondja, hogy a vállalat az állami tulajdonból rábízott vagyonnal gazdálkodik. A kezelői jogban időközben végbement változások és a vállalatok gazdálkodásában kialakult gyakorlat tette szükségessé a „rábízott vagyon" kifejezés használatát. A vállalati tanács és a közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalatok ugyanis sajátjukként rendelkeznek a vállalatnál levő vagyontárgyakkal. E joguk egyaránt kiterjed a birtoklásra, használatra, a hasznok szedésére és a rendelkezésre; ennek ellenére nem tulajdonosai a vagyonnak. Ezt a sajátos helyzetet fejezi ki az a megfogalmazás, hogy az alapító szervek ezt a vagyont a vállalatokra bízták. A törvény hatályos szövege számos olyan feladatot határoz meg a vállalatok számára, amelyeknek a szabályozás jellegéből adódóan nem tudnak eleget tenni és amelyek a gazdaság szervezeti rendszerében időközben végbement változások miatt meghaladottá váltak. E rendelkezések a Javaslat módosítása folytán kimaradtak a törvényből. A 2. §-hoz A törvény hatályos 10. §-a szerint vállalat jön létre az ott meghatározott esetekben. Ez a megfogalmazás ellentétes a Javaslat 3. §-ával módosításra kerülő 11. § (3) bekezdésének szövegével, amely kimondja, hogy a vállalat a cégbejegyzéssel jön létre. A terminológiai ellentmondás feloldása érdekében a Javaslat 2. §-a úgy fogalmaz, hogy vállalat "létesül szétválással, szervezeti egység önálló vállalattá alakulásával és vállalatok egyesülésével ' : A 3. §-höz A törvény 11. §~ának (3) bekezd ése szerint a vállalat létrejót éhez a vál a ti nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. / l" xló szerv- ; " . örvényesség: íel"ügyeiét egységességeindokolttá teszi, hogy a vállalati nyilván a í yett 1990. január 1-től az állami vállalatok (és