Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

300 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám részvények értéke együttesen nem haladhatja meg a tervezett alaptőke húsz százalékát.;. Azt a kérdést, hogy a társaság a részvény névértékének az osztalék visszatartása révén eszközölt törlesztését, közelebbről az ilyen címen nála visszamaradó pénzösszeget mire fordítsa, ahhoz igazodóan kellett rendezni, hogy a szóbanforgó meghitelezett ideiglenes részvény a bevitt állami vállalati vagyon terhére lett-e kibocsátva, vagy a társasági alaptőkének a bevitt vagyont meghaladó részérc. Az előbbi esetben a Javaslat koncepciójához igazodóan a 21. §-ban adott megoldásnak megfelelően kellett rendelkezni. Az utóbbi esetben viszont a visszatartott osztalék az alaptőkébe kerül. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek érdekeltségét erősítendő Javaslat számunkra lehetőséget ad az átalakuló élelmiszeripari vállalatból — befizetés nélkül legfeljebb ötven százalékos részesedés megszerzésére. Az átalakuló vállalatot felajánlási kötelezettség terheli. A 33—34. §-koz • A részvénytársasággá történő átalakulás is szükségessé teszi, hogy a társasági törvény kogens szabályaitól eltérjenek a vállalatok. A Gt. szerint az alapítás meghiúsult, ha a részvénytársaság teljes tervezett alaptőkéjének megfelelő összegű részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyeztek. Ha a tervek szerint átalakulássál jött volna létre a részvénytársaság, az alapítás meghiúsulása csak azt eredményezheti, hogy az átalakulni kívánó gazdálkodó szervezet korábbi formájában folytatja tevékenységét. A cégbejegyzéssel jött volna ugyanis létre a gazdasági társaság és szűnt volna meg az eredeti gazdálkodó szervezet. IV. FEJEZET < SZÖVETKEZETEK GAZDASÁGI TÁRSASÁGGÁ ALAKULÁSA 1. CÍM HA TÁSKÖR1 ÉS ELJÁRÁSI SZABÁL YOK A 35. §-hoz A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény tartalmazza azoknak az ügyeknek a tételes felsorolását, amelyekben kizárólag a közgyűlés dönthet. Ezek a szövetkezet működésével kapcsolatos legfontosabb kérdések: az alapszabály megállapítása, a szövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnése stb. Figyelemmel arra, hogy hasonló jelentőségű a szövetkezet átalakulására vonatkozó döntés, a Javaslat a szövetkezet gazdasági társasággá alakulásával kapcsolatos kérdések eldöntésére is a közgyűlés kizárólagos hatáskörét állapítja meg. Erre a szabályozásra a szövetkezetekről szóló törvény módot ad, lehetővé teszi ugyanis, hogy a jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utaljon a tételes felsorolásban nem szereplő ügyekben való döntést is. A 36. §-hoz A szövetkezetekről szóló törvény szerint a közgyűlést a tagok kezdeményezésére akkor kell összehívni, ha ezt a tagok tíz százaléka az ok és a cél megjelölésével indítványozza. Ennek a rendelkezésnek a gazdasági társasággá átalakulással kapcsolatos megfelelője a Javaslatnak az a szabálya, hogy a tagok tíz százaléka írásban indítványozhatja a szövetkezet gazdasági társasággá átalakulását előkészítő közgyűlés összehívását. Ilyen indítvány esetén a vezetőség, az igazgatóság, illetőleg harminc fő alatti kisszövetkezetnél az elnök (a Javaslat a továbbiakban a vezetőség gyűjtőfogalmai használja) köteles az előkészítő közgyűlés összehívására függetlenül attól, hogy az indítvánnyal nem ért egyet. Ellentétes lenne ugyanis a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezéseivel, ha a vezetőség felülbírálhatná az indítványt és úgy is határozhatna, hogy nem hívja össze az. előkészítő közgyűlést. A Javaslat 37. §-a ugyanakkor a vezetőséget kötelezi arra, hogy az előkészítő közgyűlésen ismertesse mind az indítványozó, mind a saját álláspontját, így a tagság megismerheti a vezetőség esetleges ellenvéleményét is. A Javaslat szerint az átalakulási közgyűlést általában , megelőzi az előkészítő közgyűlés. Nem indokolt azonban előkészítő közgyűlés tartása, a tagság kétszer történő összehívása akkor, ha a tagság kezdeményezte az átalakulást és a vezetőség az indítvánnyal egyetért, valamint akkor sem, ha az átalakulást a vezetőség kezdeményezte. A Javaslatnak ezekre az esetekre vonatkozó rendelkezései (37. § (3) bekezdés, 39. § (1)—(2) bekezdés) biztosítják az átalakulási közgyűlés megfelelő előkészítését. A fő kérdésről — a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásáról — pedig függetlenül attól, hogy az előkészítésre milyen formában kerüli sor, a tagok összessége az átalakulási közgyűlésen dönthet. A 37. §-hoz Az előkészítő közgyűlés célja az átalakulási közgyűlés döntéseinek megalapozása. Ennek érdekében a Javaslat a vezetőség feladatává teszi a fő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, javaslattételt. A vezetőségnek tájékoztatnia kell a tagságot a gazdasági társasággá alakulás céljáról, módjáról, arról, hogy az átalakulást követően hogyan alakulnak az eddigi juttatások. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet nemcsak vagyonegyesülés, hanem egybena tagok munkahelye is, ismertetni kell, hogy alakul a jövőben a társasági tagok (részvényesek) foglalkoztatása. A vezetőségnek állást kell foglalnia azzal kapcsolatban is, hogy a kitűzött gazdasági célok érdekében milyen társasági formát és vagyonmegosztást javasolnak. A tagsági indítványt és a vezetőség álláspontját is ismertetni kell az előkészítő köz-