Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 301 gyűléssel. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a vezetőség részben vagy egészben nem ért egyet az indítvánnyal. Avezetőség által előterjesztett indítványról a tagság titkosan dönt. A jelenlévők kétharmadának igenlő szavazata alapozhatja meg az átalakulást. Lakásszövetkezet esetében — a sajátos lakásszövetkezeti szabályozással összhangban — egyhangú állásfoglalást ír elő a Javaslat. Amennyiben az átalakulás mellett a jelenlevők kétharmadánál kevesebben szavaznak (vagy lakásszövetkezetnél akárcsak egy ellenszavazat is van) a szövetkezet — átalakulási közgyűlés tartása nélkül — eredeti jogi, gazdasági formájában működik tovább. Főszabályként az átalakulási közgyűlés, illetőleg az átalakulás előkészítése a vezetőség feladata, (a Javaslat a vezetőség gyűjtőfogalmat használja, a szövetkezet vezetőségének, igazgatóságának, harminc fő alatti kisszövetkezeteknél pedig elnökének együttes megjelölésére.) Elképzelhető azonban, hogy a vezetőség, illetőleg a közgyűlés úgy ítéli meg, jobb lenne, ha mások (pl. speciális szakismerettel rendelkezők) készítenék elő az átalakulást. A Javaslat lehetővé teszi ezért, hogy az előkészítő közgyűlés, vagy ha előkészítő közgyűlést nem keli tartani, akkor a vezetőség bizottságot jelöljön ki a vezetőség helyett. A Javaslatban a kifejezetten a vezetőség számára meghatározott feladatok elvégzésében a bizottság nem helyettesítheti a vezetőséget (pl.: nem hívhatja össze az átalafculási közgyűlést). A 38._§-hoz A Javaslat általános rendelkezései szerint átalakulási tervet és vagyonmérleget kell készíteni a gazdasági társasággá-történő átalakuláshoz. Ezek elkészítésére szövetkezeteknél az előkészítő közgyűlés döntései alapján köteles a vezetőség vagy a helyette eljáró bizottság. A szövetkezeti sajátosságokból fakad, hogy az előkészítő közgyűlés döntéseinek megfelelően el kell készíteni a jogutód gazdasági társaságot terhelő szociális, háztáji és egyéb juttatások jegyzékét is. Ezeknek az átalakulási közgyűlést megalapozó anyagoknak az elkészítésére a Javaslat 39. §-ának (2) bekezdése alapján a vezetőség, illetőleg a kijelölt bizottság akkor is köteles, ha nem tartottak előkészítő közgyűlést. Ebben az esetben — az előkészítő közgyűlés állásfoglalásának hiányában — a tagsági, illetőleg a vezetőségi indítvány alapján teszi meg javaslatát a vezetőség vagy a kijelölt bizottság és arról a tagság az átalakulási közgyűlésen dönt. A 39. §-hoz Annak érdekében, hogy ha az átalakulási folyamat megkezdődött, a tagság ne legyen bizonytalanságban hosszabb ideig, olyan határidőt kell tartalmaznia a Javaslatnak, amelyen belül kötelező összehívni az átalakulási közgyűlést. Ha előkészítő közgyűlést tartottak, akkor rövidebb idő elegendő, hiszen alapvető kérdésekről ezen a közgyűlésen a tagság már döntött. Ha előkészítő közgyűlés nem volt, a vezetőségnek, vagy a kijelölt bizottságnak ilyen alapok nélkül kell előkészítenie az átalakulási közgyűlést. Erre a különbségre tekintettel a Javaslat szerint az előkészítő közgyűlést követő harminc napon belül, ilyen közgyűlés hiányában a tagsági indítványtól, illetőleg a vezetőségi kezdeményezéstől számított hatvan napon belül kell összehívni az átalakulási közgyűlést. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a közgyűlésre rövidebb időn belül kerüljön sor, ha az előkészítés megtörtént. A közgyűlés összehívására— az általános szövetkezeti szabályozással összhangban — a vezetőség köteles akkor is, ha az átalakulási közgyűlés előkészítésére külön bizottságot jelöltek ki. Az átalakulási közgyűlésre valamennyi tagot meg kell hívni. Az átalakulási közgyűlésnek állást kell foglalnia a vezetőség vagy a kijelölt bizottság által elkészített anyagokkal kapcsolatban. Az eldöntendő kérdések jellegére és súlyára tekintettel írja elő a Javaslat, hogy ezeket az iratokat a meghívóhoz mellékelni kell. így a tagság az írásos javaslatok előzetes áttanulmányozása után megalapozottan dönthet. Indokolt ezért, hogy a meghívókat az átalakulási közgyűlés kitűzött időpontja előtt megfelelő időben megkapják az érintettek. Erre az időtartamra nem tartalmaz rendelkezést a Javaslat. Avezetőség feladata, hogy az adott szövetkezet sajátosságai alapján meghatározza azt az időszakot, amely az iratok megismeréséhez, az érdemi állásfoglalás kialakításához szükséges. Túl rövid időtartam esetén fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az átalakulási közgyűlés nem lesz határozatképes, mert a tagság kétharmadánál kevesebben jelennek meg, vagy nem tudnak érdemben dönteni. A meghívóhoz a Javaslat alapján melléklendő iratok eltérőek aszerint, hogy volt-e előkészítő közgyűlés, vagy nem. Ha tartottak előkészítő közgyűlést, akkor az átalakulási tervet, a vagyonmérleget és a fenntartandó szociális, háztáji és egyéb juttatások listáját kell megküldeni a meghívottaknak. Ha nem volt előkészítő közgyűlés, akkor azokra a kérdésekre vonatkozó írásos javaslatot kell mellékelni a meghívókhoz, amelyeket egyébként a vezetőségnek az előkészítő közgyűlésen kellett volna a tagság elé tárnia. A szövetkezet akkor alakulhat át gazdasági társasággá, ha az összes tagok (köztük a nyugdíjasok) kétharmada tit-. kos szavazás során így dönt. Az átalakulási közgyűlés döntésével kapcsolatban tehát a Javaslat határozatképességi szabályt is tartalmaz: az összes tag legalább kétharmadánakjelen kell lennie a közgyűlésen. Ha kevesebben jönnek el, eleve kizárt a megkívánt szavazati arány. Lakásszövetkezeteknél — az ezekre a szövetkezetekre vonatkozó sajátos szabályokra tekintettel — minden tag egyetértése kell az átalakuláshoz. Abban az esetben, ha a tagság kétharmada az átalakulás mellett foglal állást, a kisebbségben maradók a szövetkezetből való kilépés, illetőleg kiválás általános szabályai szerint kiléphetnek, kiválhatnak. Ha az.átalakulás támogatói maradnak kisebbségben, őket ugyanezek a jogok megilletik. Ha szövetkezetei alakítva kiválnak, ezt átalakíthatják gazdasági társasággá, a többség pedig az át nem alakult szövetkezetben marad. Ha az átalakulási közgyűlés az átalakulás mellett döntött, a korlátolt felelősségű társaság első közgyűléseként,