Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 291 zását, a szervezet egészének helyzetét és valamennyi egység jövőjére vonatkozó elképzelést. b) El keli készíteni a gazdálkodó szervezet vagyonmérlegét, amelyet — ha a szervezetnél működik felügyelőbizottság (ellenőrző bizottság), égy ennek, valamint — a kötelezően alkalmazandó könyvvizsgálónak ellen kell jegyeznie. c) Hivatalos lápban az átalakulás megindításáról kötelezően nyilvános hirdetményt kell elhelyezni, amely tartalmazza az átalakulási terv és a vagyonmérleg lényeges adatait. E hirdetmény alapján igényelhetnek a hitelezők megfelelő biztosítékokat. II Az állami vállalatok átalakulása 1. Jelenleg az állami vállalatoknak három formája működik Magyarországon: a legelterjedtebb a vállalati tanács irányítása alatt működő sajátos önkormányzó vállalat, emellett ismeretes a kisebb vállalatoknál a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) által irányított önigazgató vállalat, végül az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat (ezen belül három altípus: közüzemi vállalat, tröszt és egyéb államigazgatási irányítású vállalatok). Az 1984—1985-ös szabályozás az állami vállalatok döntő többségénél megszüntette az államigazgatási tulajdonlást, az állam-tulajdonosi jogait szinte teljes mértékben a vállalati önkormányzatra vagy önigazgatásra, illetve a vállalatvezetésre bízta, — kialakult a vállalati tulajdonlás. E konstrukcióval szemben azonban alapvető és megalapozott kifogás, hogy ezek a vállalatok nem kellően tőkeérzékenyek, nem érvényesül náluk a hosszú távú vagyonérdekeltség, összefonódnak a tulajdonosi és a menedzseri funkciók. Az állami tulajdon körében is üzleti és nem adminisztratív megoldásra kell törekedni. A korábbi túlállamosítás korrigálására az állami tulajdon egy része „privatizálható' ': átadható véglegesen vagy bérleti rendszerben társadalmi szervezeteknek, magánvállalkozásoknak, külföldieknek. Többsége azonban változatlanul állami tulajdonban marad, de az állami tulajdonlás fejlesztése érdekében az állam közhatalmi és tulajdonosi minősége egymástól elválasztandó és kiépítendő egy állami tőketulajdonosi-vagyonkezelő szervezet. A gyakorlati tapasztalatok alapján már egyértelműen megállapíthat ó, hogy a vállalati tanácsos forma túlzott elterjesztése gazdaságpolitikai hiba vök A kisebb vállalatoknál az önigazgató közgyűléses forma hatékonyabb. A nagyvállalatoknál és több speciális vállalattípusnál (pl. külkereskedelem) a vállalati tanács nem vált be. Emeltei:. "•• vállalati tanács konstrukcióba számos belső ellentmondás is beépült. A- nagyobb vállalatoknál a vállalati tulajdonlás, a külső tőketulajdonosok hiánya ellentétes a gazdasági ésszerűséggel az államigazgatási felügyelet alá. való „visszavétel" sem megfelelő megoldás. A gazdasági társasággá — rt-vé, kff-vé—való átalakulás így a vállalatok egy része számára megfelelő szervezeti megoldásnak tűnik. 2. A Javaslat szerint az államigazgatási irányítású vállalatoknál a gazdasági társasággá való átalakulás feletti döntés — a vállalat kezdeményezési, illetve véleményezési joga mellett — az alapító szervet illeti meg a pénzügyminiszter egyetértésével (trösztöknél a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.) Az alapító szervet az átalakulás módja tekintetében eljárási szabályok nem kötik, a külső vállalkozók részére nem értékesített részvények (üzletrészek) az állami vagyonkezelő szervezetet illetik. A Javaslat szerint az önkormányzó-önigazgató vállalatoknál (vállalati tanács, közgyűlés, küldöttgyűlés) az átalakulás felőli döntés főszabályként a kollektív vállalatvezetési fórumot illeti meg, amely minősített többséggel hozza meg határozatát. Erre már jelenleg is van ösztönzés (pl. a külföldi tőkebehozatallal járó előnyök), ezek körét bővíteni is lehet (pl. állami dotációk, szanálás előfeltételévé tételével). Vannak azonban olyan kivételes esetek, amikor az alapító szerv elrendelheti az átalakulást, nevezetesen , — nem megfelelő gazdálkodás esetén (ha a vállalat vagyona jelentősen csökken), és — a konszernszabályok alóli kibújás esetén. E szabályokat a 25.§ tartalmazza., A törvény előkészítése során vita alakult ki abban a kérdésben, hogy ezen a két eseten kívül önkormányzó-önigazgató állami vállalatot közhatalmi kényszerrel át lehet-e alakítani gazdasági társasággá. Az állami vállalati törvénybe felvett garanciális szabály szerint a Minisztertanács indokolt előterjesztésére az Országgyűlés elrendelheti a vállalati tanácsos, illetve a közgyűléses vállalat átminősítését államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá, abból a célból, hogy az alapító szerv egy éven belül társasággá alakítsa át azt. Erre a rendelkezésre az államérdekek biztosítása érdekében szükség van. 3. Annak érdekében, hogy a vállalatok társasággá való átalakulása valóságos tőkebevonást jelentsen, a vállalati tanácsos, illetve közgyűléses (küldöttgyűléses) vállalatok átalakulásának előfeltételeként írja elő a Javaslat, hogy az átalakuló vállalat vagyonán felül külsők legalább 20%-ot kitevő részvényt vagy legalább 100 millió Ft-ot lejegyezzenek. Átalakulás esetén további kötelező szabály lenne, hogy a vállalati vagyon 20%-ára eső üzletrész (részvény) az állami vagyonkezelő szervezetet illeti, amely teljes mértékben élhet tagsági jogaival. A vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvény) a föld fekvése szerinti helyi tanácsot illeti meg. A többi részvényt (üzletrészt) az átalakuló vállalat (társaság) a piacon szabadon értékesítheti. A vállalati vagyonból eladott részvényekért (üzletrészekért) a befolyt ellenérték 80%-a — a külső részvényesek (tagok) alaptalan gazdagodásának meggátlása érdekében — a vagyonkezelő szervet, 20%'-a pedig — az átalakulás ösztönzéseként — a vállalatot illeti. Ha a részvények teljes mértékben tulajdonosra találnak, úgy az'átalakulás, befejeződött. Ha nincs elég külső tulajdonos a'törvény felhatalmazást ad a társaságnak, hogy a ie nem jegyzett, vagyonrészt a társasági törvényben • foglalt szabályok szerint „saját" részvényként (üzletrészként) maximum három évig magánál tartsa. A három éveiteltével sem értékesített „saját részvény" (üzletrész) az ál-