Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)
1989 / 13. szám
13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 289 korábbi gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság) törlését kérni. , (2) A bejelentéshez a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokban előírt okiratokon felül mellékelni kell; a) az átalakulási tervet,. b) a.vagyonmérleget, c) az átalakulási terv és a vagyonmérleg elfogadásáról szóló határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, d) a könyvvizsgáló jelentését a vagyonmérlegről, e) egyesülés esetében az egyesülési szerződést is. (3) A cégbíróság a cégjegyzék Bl részében bejegyzi az általános jogutódlást. 73. § Beolvadás esetén az átvevő társaság, átalakulás és összeolvadás esetén az új társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság jegyzi be az új társaságot a cégjegyzékbe. Ezt követően ez a cégbíróság a bejegyzésről értesíti a beolvadó, illetve az összeolvadó társaságok székhelye szerint illetékes cégbíróságot, amely bejegyzi ezeknek a társaságoknak a megszűnését a cégjegyzékbe. 74. § (1) Átalakulás esetében a gazdasági társaság létrejöttének és a korábbi szervezet megszűnésének időpontja a cégjegyzékbe való bejegyzés napja. (2) Egyesülés esetében a beolvadó (egyesülő) társaságok megszűnésének és az új (egyesült) társaság létrejöttének időpontja az egyesülési szerződésben meghatározott időpont. 75. § Ha a cégbíróság az átalakulás (egyesülés) cégbejegyzését megtagadja, az átalakulni kívánt gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság) a korábbi formájában működik tovább. Vegyes rendelkezések 76. § (1) Állami vállalatnak szövetkezetté alakulására e törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (2) Vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő állami vállalat szövetkezetté csak akkór alakulhat át, ha a 17. § (3) bekezdésében szabályozott megállapodás létrejön. 77. § (1) Gazdasági társaságnak szövetkezetté alakulásáról a társaság legfőbb szerve határoz. Ilyen döntés esetén a társaságban részt vevő jogi személynek a tagsági viszonya megszűnik. (2) Az átalakulás elhatározásakor zárómérleget kell készíteni, és ennek alapján a jogi személyt megillető vagyonrészt — ha a gazdasági társaság tagjai azt nem váltják magukhoz — ki kell adni. 78. § A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség átalakulására — az egyesülés (59. § (2) bek.) esetét kivéve — a Gt. 93. §-ának (2) bekezdése irányadó. 79. § (1) Az állami vagyonkezelő szervezetekről szóló törvény hatálybalépéséig e szervezetek jogait az állami vállalatok tekintetében az alapító szervek, ilietve a Minisztertanács által e feladatra kijelölt szervezetek gyakorolják. (2) Szövetkezeti vagyonkezelő szervezetek alapítására, illetve alapok, pénzintézetek, társadalmi szervezetek, alapítványok vagy más jogi személyek szövetkezeti vagyonkezelő szervezetekként* való elismerésére a szövetkezetek területi, illetve országos érdekképviseleti szervei jogosultak. Hatálybalépés 80. § Ez a törvény az 1989. évi július hó 1. napján lép hatályba. Dr. Szűrös Mátyás s.k., az Országgyűlés elnöke Dr. Pesta László s. k., Soltészné Pádár Ilona s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY INDOKOLÁSA ÁLTALÁNOS INDOKLÁS Az „átalakulási" törvény mellékelt Javaslatának benyújtását széleskörű szakmai vita előzte meg. A törvénykoncepció alapelvei 1988. november óta kétszer kerültek államigazgatási és érdekképviseleti egyeztetésre. Megvitatásra került a törvény koncepciója több országgyűlési bizottságban, illetve szakmai fórumon, intenzív vita bontakozott ki tartalmáról szaklapokban, tömegkommunikációs fórumokon. A törvény előkészítése során olyan kiegyensúlyozott javaslat kidolgozására törekedtünk, amely a) nem bontja meg a már kiépült társasági jogrendszer logikáját, b) technikai normáival nem gátolja a tulajdoni reform hosszú távú kibontakozását, c) nem sérti a vállalatok,a vállalatvezetés méltányos érdekeit, d) ugyanákkor előrelépést jelent az állam tulajdonosi érdekeinek érvényesítése és a tőkepiac kiépítése terén. Az átalakulási törvény nyilvánvalóan nem azonos a tulajdoni reformmal, nem helyettesítheti azt, jóval szűkebb annál. Nem is lenne helyes, ha közgazdaságilag — szociológiailag — szervezetileg ki nem dolgozott, politikailag meg nem érett megoldások jogi rögzítésével meggondolatlanul belenyúlnánk a tulajdoni viszonyokba, gátolva esetleg a hosszabb távú fejlődést. A jogi szabályozás sajátosságainál fogva ez a törvény nem alkalmas a vagyonkezeléssel és vagyonértékeléssel kapcsolatos nyitott kérdések rendezésére. Még így is, technikai normaként is jelentős hozzájárulást jelenthet azonban — folytatva a társasági törvénnyel megkezdett utat — a piaci viszonyoknak megfelelő vállalatstruktúra kialakulásához.
