Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 4. szám

128 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám Mindenképpen indokolt, hogy a szövetkezeteknél a feltételek között szerepeljen a tagsági kapcsolatokat, érdekeltséget szolgáló feladatok teljesítése, így pl. a korábbi években a különféle kedvezmények (pl. vásárlási és értékesítési visszatérítés, tagi kedvezmények, a tagság kulturális, szociális, sportcélú támogatása) színvonalának tartása, az erőforrásoktól függően-azok növelése. Korlátozó feltételként helyes meghatározni a romló hatékonyságot, a teljesítményekkel alá nem támasztott, túlzott bérkiáramlást; a gazdálkodási veszteséget, a gazdálkodás hiányosságai miatt bekövetkező pénzügyi zavarokat, valamint a vagyonvédelem területén elkövetett súlyos mulasztásokat, a vezető személye elleni megalapozott kifogást. 5. A prémiumfeladat meghatározásánál a vezető dolgozók tekintetében mindenképpen kerülni indokolt azt, hogy azok formálisak legyenek, a szövetkezet egésze szempontjából részkérdésekre irányuljanak, kizárólag volumen-szemléletet tükrözzenek. A szövetkezeteknél a vezető dolgozók közül a választott elnök és elnökhelyettes(ek) tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. Az Országos Tanács javasolja a szövetkezeti Felügyelő Bizottságok részére, hogy az említett magasabb vezető állású dolgozók érdekeltségi rendszerére vonatkozó javaslatok előkészítése során igényeljék a megyei szövetségek véleményét, segítségét. A többi vezető dolgozó anyagi érdekeltségét a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatóság állapítsa meg. Az Országos Tanács tudatában van annak, hogy az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet hatálya csak a szövetkezetek, szövetkezeti közös vállalatok egy részére terjed ki. Ugyanakkor indokoltnak tartja azt, hogy a dolgozók bérezésében, a vezető dolgozók érdekeltségi rendszerében a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban egységes alapelveket kövessenek. Ezért kéri a szövetkezetek, megyei szövetségek, szövetkezeti közös vállalatok illetékes testületeit, hogy az ajánlást tárgyalják meg és abban foglaljanak állást. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 25/1989. (Sz. T. 5.) ajánlása az érdekképviseleti szervek fenntartásának 1989. évi mértékére A fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek működési feltételeiben 1989. évben jelentős változások történtek. Tovább nőtt gazdálkodási kérdésekben döntési lehetőségük, ugyanakkor egyre erőteljesebb hatások érik őket, amelyek következtében a takarékosabb költséggazdálkodás válik a mindennapok gyakorlatává, azt a követelményt állítják eléjük, hogy határozottabban igényeljék a ráfordításokért a megfelelő ellenszolgáltatásokat. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomban az érdekképviseleti szervek fenntartását — ráfordításaik terhére — a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti (közös) vállalatok, leányvállalatok, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek a szövetkezeti törvényben, a különböző pénzügyi jogszabályokban és az alapszabályban meghatározott módon fedezik. Az érdekképviseleti szervek alapítói, fenntartói határozzák meg azokat a funkciókat, szervezeteket, amelyeket tevékenységük segítéséhez, a közös fellépés ellátásához elvárnak. Ezekhez igazítják a fenntartás összegét is. Az Országos Tanács úgy látja, hogy a 23/1988. (Sz. T. 5.) ajánlásában az érdekképviseleti szervek fenntartására vonatkozó alapelvek és számítási módszerek, a befizetés rendszere 1989. évben is alkalmazhatók. A fenntartás mértékeire ugyanakkor a következőket javasolja. 1. Az Országos Tanács fenntartásához az érintett fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek az 1988. évben meghatározott vetítési alap és változatlan mérték figyelembevételével járuljanak hozzá. 2. A MESZÖV-ek fenntartása mértékének kialakításnál az Országos Tanács a következő elveket és gyakorlatot javasolja: — Nem kíván központilag egységes mértéket közzétenni, figyelemmel az egyes szövetségeknél jelentkező eltérő feltételekre és a tagszöveíkezetek megfontolt, önálló követelménytámasztására. — A MESZÖV-ek funkcióinak ellátásához a tagszövetkezetek az általuk szükségesnek ítélt mértékű fenntartást teljesítsék, ugyanakkor a MESZÖV-ek gazdálkodásában szigorú takarékosság érvényesüljön. — Az egyes MESZÖV-ek fenntartásához való hozzájárulás mértékénél az 1988. évben ténylegesen kialakult mértékeket vegyék alapul. Legyenek figyelemmel a rendelkezésre álló tartalékokra és várható bevételekre. Vizsgálják meg az ellátott feladatok tükrében az egyes ágazatok közötti várható hozzájárulási arányokat. Javasolja az 1989. évi vetítési alapok alkalmazását. A fenntartás összegének és az új mértéknek a megállapításánál csak azokkal a költségnövekedésekkel számoljanak, amelyek a működéshez feltétlen szükséges körben a körültekintő gazdálkodás mellett is jelentkeznek, így például a társadalombiztosítási járulék emelkedése miatt, a dologi kiadások körében, a szükséges eszközök pótlása, beszerzése eredményeképpen. A bérek fejlesztésére a költségvetési szerveknél előirányozható mértéknek megfelelő összeget indokolt figyelembe venni. — A MESZÖV-ek fenntartásához való hozzájárulás mértékében a megyei küldöttközgyűlés foglaljon állást. Az Országos Tanács ajánlása és a küldöttközgyűlés állásfoglalása alapján az egyes fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek illetékes testülete (küldöttgyűlés, igazgató tanács) állapítsa meg a konkrét hozzájárulást. 3. Az Országos Tanács ajánlja, hogy azok a fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek, ahol a vetítési alap az értékesítési árbevétel, az érdekképviseleti szervek fenntartása összegének kiszámításánál és fizetésénél mind a SZÖVOSZ, mind a MÉSZÖV tekintetében az áfész-ekből, szövetkezeti (közös) vállalatokból kiváló egységek, részlegek, leányvállalatok gazdasági társasággá történő átalakulása esetén e társaságok árbevételét vetítési alapként az alapító fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek — legalább a bázisidőszaki értékben — vegyék figyelembe.