Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 129 A Belügyminisztérium közleménye a tanácsi jogi szakvizsga elővizsga-bizottsága tagjairól A belügyminiszter-helyettes a tanácsi jogi szakvizsga elővizsgabizottsága tagjainak — öt évi időtartamra — az alábbi személyeket kérte fel, illetve részükre a megbízást kiadta: Dr. Bartiis Imre Dr. Boócz Endre Dr. Breznay Tibor Dr. Csiba Tibor Dr. Kádár András Dr. Károlyi Józsefrié Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kovács Ferenc Dr. Krajcsi Edéné Lehoczkyné dr. Kóllonay Csilla Dr. Lukács Eva Dr. Mészáros József Dr. Miholics Tivadar Dr. Nagy Zsuzsanna Dr. Papp László Raffaelné dr. Rikli Erzsébet Dr. Sárosi József Dr. Shaffer Mária Dr. Tóth Éva Dr. Tóth Mihály Dr. VirághPáí Dr. Weiszenberger István (az elővizsga-bizottság elnöke) * Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 1989. február 8-i üléséről 1. Az OÉT megvitatta a 40 órás munkahét bevezetésé­nek lehetőségét. Egyetértett azzal, hogy a kormány csak keretszabályokat szabjon meg; a konkrét döntéseket az érintettekre kell bízni, azaz helyi — gazdálkodó szerveze­tek, néhány esetben ágazati — szintű megállapodásokkal kell szabályozni a munkaidőt. A kormány a 40 órás mun­kahét bevezetéséhez központi forrásokat nem tud nyújta­ni, vagyis az átállásra csak ott lát lehetőségei, ahol ehhez megfelelő forrásokkal rendelkeznek. Az OÉT hangsúlyozta, hogy a 40 órás munkahét beve­zetése nem járhat a szolgáltatások, az ellátás színvonalá­nak romlásával, sőt olyan munkarendet szorgalmaz, amely alkalmazkodik a lakossági igényekhez. Az ÓÉT kéri a ta­nácsokat, hogy az érdekeltekkel közösen a helyi adottsá­gok és lehetőségei: rugalmas mérlegelésével segítsék az optimális munka:. •. munkarend, és nyitvatartási íúő ki­alakítását. 2. Az OÉT ismeteltén áttekintette a deee^.heri megál­lapodásokat és azokat a következők szerint módosította, illetve kiegészítette: a) Az OÉT egyetértett azzal, hogy a munkabérek leg­kisebb összegét [az ún. minimális bért, amelyet a 12/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés szabályoz] — a decemberben elfogadott július 1-i időpont megváltoztatásával — 1989. március 1-től a jelenlegi 3000 Ft/hóról 3700 Ft/hóra kell emelni. Ennek értelmében a teljes munkaidőben foglal­koztatott időbéres dolgozó részére fizetendő személyi alapbér nem lehet 3700 Ft/hónál kevesebb. Teljesítmény­bérben — ideértve a jutalékos bérformát is — a 3700 Ft a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó havi munka­bérére (teljesítménybérre, illetve a személyi alapbér és a teljesítményhez kötött mozgóbér összegére) értendő. A teljesítménykövetelmények 100%-os normára, valamint a teljes munkaidő teljesítése esetén fizetendő összegre vo­natkoznak. E rendelkezés valamennyi munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló dolgozókra (szövetkezeti ta­gokra) vonatkozik. Az OÉT tagjai — a SZÖVOSZ és a TOT kivételével — egyetértettek azzal, hogy az előzőek szerint értelmezett minimális bért október 1-től 4000 Ft/hóra kell emelni. Az OÉT megállapodott arról, hogy a fogyasztási szövet­kezeteknél és a mezőgazdasági szövetkezeteknél a mini­mális bért december 1-től kell 4000 Ft/hóra emelni. Az OÉT ajánlja, hogy a 4000 Ft-ot el nem érő béreket ahol a feltételek adottak — már a jogszabály hatályba lé­pése előtt emeljék fel. b) Az OÉT egyetért azzal, hogy a főleg közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek, valamint a MÁV dolgozói­nak bérnövelési lehetőségeit a szabályozás is javítsa. Ezért úgy döntött, hogy ha a gazdálkodó szervezet közszolgálta­tó tevékenységből származó árbevételének részaránya a teljes árbevétel 50%-át eléri, a bérköltség növekedéséből 3% — a hozzáadott érték alakulásától függetlenül — adó­mentes legyen (az agrárszervezetekre, az élelmiszer-kiske­reskedelemre, valamint az ÁFÉSZ-ekre decemberben el­fogadott kedvezménnyel azonos módon). Ugyanez a ked­vezmény vonatkozzon a MÁV-ra is. c) Az OÉT egyetért azzal, hogy szokásos államigazga­tási rend keretében április 30-ig indokolt megvizsgálni azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a helyzetét, ame­lyeknek a minimális bérek összegére vonatkozó megálla­podások és a minimális béremelés mértékére vonatkozó ajánlás végrehajtása jelentős problémát jelent. d) Az OÉT az 1989. évi vállalati kollektív szerződések megkötéséhez, illetve a szövetkezeti munkaügyi szabályza­tok módosításához a decemberi ülésen hozott megállapo­dást — amely szerint a felhasználható bértömeg minimum 3 és maximum 10% közötti sávban emelkedjen a már elfo­gadott értelmezés szerint megerősítette. Emellett az OÉT indokoltnak tartja, hogy az alacsony jövedelmű, különö­sen az SZJA-t nem fizető dolgozók béremelése erezhető mértékű legyen. Ezzel összefüggésben a SZOT képviselő­je bejelentette, hogy a szakszervezetek számára ajánlás­ként a 250—300 Ft-os béremelést tekinti elfogadható mér­téknek a kollektív szerződései (munkaügyi szabályzatok) módosításánál, kiegészítésénél. e) Az OÉT ajánlja v gazéáTa ' ) szerve. : kogy éves eredményüktől. Illetve f-m? 'ál . év végén, k. oev ' fÍácv* *' 'm. 1 "• • 'tj n . • ­fl A megállapodásokon túl í SZOT képybeié?k Kérte, 'H)Ö\ CL icf w/ • I'Í' •> «. . es kui • .Z'-ge^ i-visíka-

Next

/
Thumbnails
Contents