Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 127 sére felhasználható bértömeget az 1988. évi értéknek a minimum 3% és maximum 10% közötti sávjában vegyék alapul; — ahol a gazdasági eredmények ettől magasabb szint elérését indokolják, ott természetesen az ajánlott felső határtól el lehet térni; — figyelemmel az 1989. évi fogyasztói áremelésekre, valamint tekintettel az áfész-eknél a bérnövekedés után biztosított adókedvezményre a dolgozók személyenkénti alapbérét az 1989. év elején, legkésőbb február 1-i hatállyal, legalább 3%-kal növeljék; — a minimális bér (időbéreseknél személyi alapbér, teljesítménybéreseknél a teljesítménybér,, illetve a személyi alapbér és mozgóbér pl.: jutalék együttes összege) 3700 Ft/hó összegre történő felemelését 1989. március l-ig, havi 4000 Ft-ra való emelését a fogyasztási szövetkezeteknél 1989. december l-ig végre kell hajtani. A fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek — erőforrásaiktól függően — a megállapított határidő előtt is megvalósíthatják a minimális bérre történő beállást. Azon dolgozók esetében, ahol a 3700 Ft/hő minimális bér elérése miatt történik a béremelés, úgy ebbe a 3%-os növelést is indokolt beleérteni. A fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a kollektív szerződések módosításánál, illetve megkötésénél fordítsanak nagyobb figyelmet a kialakult gazdasági helyzethez, a magasabb követelményekhez igazodó bérrendszerek alkalmazására. Az ösztönzést és az anyagi érdekeltséget olyan követelményekhez kössék, amelyekre az adott dolgozó hatni tud. A vezetőknél állítsák előtérbe a hatékonysági követelményeket, mellőzni indokolt általánosan is a jövedelem-termelést nem szolgáló mennyiségi szemléletet. A vezetői érdekeltségi rendszer A fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek körében a vezetői érdekeltség kialakítása teljesen a munkáltatói hatáskört gyakorló testületek jogkörébe került. Az Országos Tanács azt javasolja, hogy a 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet 6. § (1) bekezdése szerinti magasabb vezető állású dolgozók és helyetteseik (vezető dolgozók) érdekeltségi rendszerénél a szövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok az alábbi elveket kövessék: 1. A vezető dolgozók alapbérét és prémiumát egymással összhangban alakítsák ki. Az érdekeltség középpontjába a szövetkezeti, vállalati szintű feladatokat állítsák, legyenek tekintettel az egyes vezetők személyi képességeire is. A szövetkezeti, vállalati szintű teljesítmények, amelyhez az érdekeltséget indokolt kötni, kifejeződnek a hatékonyság színvonalában, javulásában. 2. A vezető dolgozók alapbérének olyan nagyságrendű megállapítása, olyan összegű béremelés megvalósítása célszerű, amely kifejezi az adott vezetővel szemben támasztott követelményeket, a személyes kvalitásokat, a kezdeményező készséget, az általa irányított szövetkezet, szövetkezeti közös vállalat, illetve terület méreteit, összetettségét. 3. A vezető dolgozók részére kitűzendő prémiumfeladat mindenképpen a szövetkezeti, vállalati szintű teljesítményekhez kapcsolódjék- A feladat-meghatározás legyen egyszerű, világos és áttekinthető. Az Országos Tanács elsősorban a következő prémiumfeladatok kitűzését javasolja, az áfész-ek, szövetkezeti közös vállalatok számára, amelyek közti választás a prémiumfeladatot kitűző testület teendője: — újszerű megoldásként a szövetkezeti, vállalati vagyon hasznosításában, növelésében való érdekeltséget fejeznék! az, ha a prémium kiszámításának alapjaként a szövetkezeti, vállalati vagyon meghatározott összegét állapítanák meg. A kitűzött prémiumfeladat szerint a prémium összege megegyezne 6 meghatározott vagyonhányad (pl: 1 M Ft) és a szövetkezet vagyon-arányos mérlegszerinti nyereségének szorzatával. Kiinduló alapként olyan mértékű prémiumösszeg kalkulálása indokolt, amely az utóbbi 2— 3 év átlagos, adózás utáni nettó prémiumösszegéhez közelálló nagyságrendet képvisel. A hatékonyság javítása biztosíthatja a további ösztönzést; — köthető a prémium a szabad rendelkezésű adózott eredmény, vagy a tiszta eredmény vagyo na rá nyos mértékéhez; — meghatározható a prémium, a szabad rendelkezésű, adózott eredmény, vagy a tiszta eredmény meghatározott százalékában; — feladatként tűzhető ki a szövetkezeti, vállalati vagyon növelése, gyarapítása; — kiegészítő jellegű prémiumfeladatként meghatározható a jövedelmező export növelése. A takarékszövetkezeteknél a prémium köthető a gazdálkodást közvetlenül befolyásoló konkrét tevékenységek fokozásához, hatékonyságuk javításához. Elsősorban a tevékenységük alapját képező betétállomány és az egyéb források növeléséhez, valamint azok megfelelő hasznosításához, továbbá költségeikben szigorú takarékossághoz. A vállalkozási adóalany lakás- és üdülőszövetkezeteknél, új lehetőségeik jobb kihasználása érdekében az Országos Tanács javasolja, hogy a vezető dolgozóknál prémiumfeladatot tűzzenek ki, amelyhez főbb szempontként az alábbiakat ajánlja: — prémiumot csak az éves nettó szolgáltatási nyereségből fizessenek a tartalékalap (vagyonalap) terhére. (Ennek része a belső szolgáltatások legfeljebb 10%-os normatív nyeresége, valamint a külső szolgáltatások adózott nyeresége); — a prémium mértékét a tervezett nyereség és a tervezett alapbér arányához és arányváltozásához indokolt kötni; — ahol szolgáltatási nyereség nincs, ott az alapbéren felül csak a köz(küldött)gyűlés által keretként jóváhagyott jutalom legyen kifizethető. A javasolt szempontok érvényesítése, csak a mobil vagyon növekményével arányos többletjövedelmet tesz lehetővé. A tagság terhelése nélkül módot ad a jobb-munka magasabb szintű elismerésére. 4. A prémium kifizetésének feltételeként célszerű, ha a fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a vezető dolgozóknál figyelembe veszik azt, hogy az adott szövetkezetnél, szövetkezeti közös vállalatnál milyen mértékben honorálják a teljesítménnyel arányos munkát a dolgozók körében, fordítanak-e kellő figyelmet az érdekeltség növelésére.