Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 4. szám

126 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 9008/1989. (SK. 3.) KSH közleménye a gazdasági szervezetek adatszolgáltatási forma szerinti csoportosításának módosításáról A gazdasági szervezetek tulajdonforma és gazdálkodási (vállalatvezetési) forma szerinti osztályozásáról szóló 9004/1985. (SK. 2.) KSH közlemény.,4 gazdasági szervezetek adatszolgáltatási forma szerinti csoportosítása című 3. számú melléklete 1989. március l-jén az alábbiak szerint módosul. ,A gazdasági szervezetek adatszolgáltatási forma szerinti csoportosítása Kód 14. számjegy 0 Technikai kód" Az 1989. március 1-je előtt érvényes kódértékek csak az 1988. évre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásoknál alkalmazhatók. A gazdasági szervezetek adatszolgáltatási forma szerinti csoportosításának módosításáról szóló 9015/1986. SK. 8.) KSH Közlemény 1989. márcis l-jén érvényét veszti. Straub Elek s. k., a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 24/1989. (Sz. T. 5.) ajánlása a fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szerveteknél 1989. évben érvényesítendő bérmechanizmus és vezetői érdekeltség rendszerére A fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek közgazdasági feltételeiben lényeges változások következtek be, amelyek eredményeképpen növekedett mozgásterük, döntési szabadságuk. A bérszabályozás és a vezetői érdekeltség rendszerében meglévő korábbi kötöttségek lényegében megszűntek, a teljesítményekkel arányos bérek és keresetek kialakítása a gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozik. A dolgozók és a vezetők bérezésének, anyagi érdekeltségének kérdésében gazdálkodási, a szövetkezeteknél a tagsági szempontok a döntőek, amelyeket a tulajdonosok hivatottak megítélni. Ezt az alapelvet az Országos Tanács a bérmechanizmus kialakításának menetében is képviselte. Az volt a következetes álláspontja, hogy a szövetkezeteknél vannak tulajdonosok, akiknek joguk felelősséggel megítélni a dolgozók és vezetők teljesítményét, közvetlen érdekeik alapján dönteni anyagi elismerésükről. Ugyanakkor az Országos Tanács felelősséget érez azért — úgy is, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács tagja —, hogy a fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a megnövekedett önállósággal, döntési szabadsággal úgy éljenek, hogy az szolgálja a szövetkezet és a tagság érdekeit, másrészt támassza alá a.gazdaság konszolidációját, a kibontakozást célzó folyamatokat. Ennek érdekében — figyelemmel az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény előírásaira — az alábbiakat javasolja: Az 1989. évben követendő bérpolitika Az Országos Tanács legfontosabb alapelvének tartja azt, hogy 1989. évben a fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezeteknél a bérek alakulása legyen összhangban a teljesítményekkel, ez vonatkozzék a bérek növelésére is. Ebből következően határozottan indokolt törekedni arra, hogy az eltérő teljesítményeket a bérek differenciálásával jutassák kifejezésre. Figyelembe véve a belkereskedelemben, főleg a kiskereskedelemben, s azon belül is az alapellátásban dolgozók jelentős és indokolatlan kereseti elmaradását az Országos Tanács azt javasolja, hogy a szövetkezetek, szövetkezei (közös) vállalatok tegyenek lépéseket a lemaradás fokozatos megszüntetésére. A szövetkezeti, vállalati szintű magasabb teljesítmény, a hozzáadott érték előírt dinamikus növekedése, a jogszabály hatálya alóli kivétel adómentesen is lehetővé teszi az indokolt bérnövelést, azonban az esetleges adófizetés sem lehet akadálya annak, hogy a szövetkezeti, vállalati körben megalapozott, a teherbíró képességtől függő, a felzárkózást szolgáló béremelési hajtsanak végre. A szövetkezetek, a szövetkezeti (közös) vállalatok törekedjenek a magasabb szakmai színvonal elérésére, a szakképzettség növelésére, a vállalkozó szellemű, fiatal diplomások alkalmazására. E dolgozók anyagi elismerését tekintsék a szövetkezeti fejlődés érdekében tett szellemi tőke-beruházásnak. A fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek állítsák a bér- és munkaerő-gazdálkodást, az anyagi érdekeltségi rendszert a hatékonyság növelésének szolgálatába, a létszám és a bér alakításánál legyenek figyelemmel arra, hogy a többletbér-kifizetés lehetőség szerint hozzon többíeteredményt is, vegyék továbbá tekintetbe azt, hogy a teljesítményeiket végül is a piac értékítélete ismeri el. A takarékszövetkezetektől gazdálkodásuk feltételrendszerében bekövetkező változások — a korábbi évekhez képest szigorúbb közgazdasági, pénzügyi szabályozórendszer ' érvényesülése, az elmúlt évben még jelentős költségvetési teherátvállalás megszűnése, a lakossági pénzpiacon megjelenő versenytársak, azok tevékenységének aktivizálódása stb. — mind nagyobb erőfeszítéseket igényelnek. A nagyobb teljesítmények elismerésének meg kell jelennie a dolgozók anyagi elismerésében még akkor is, ha a gazdálkodási eredményben e nagyobb erőfeszítések, ráfordítások haszna rövid távon nem tükröződik. Az Országos Tanács a fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szervezetek részére a következő intézkedések megtételét javasolja: — a kollektív szerződések megkötéséhez, illetve módosításához ajánlja, hogy a dolgozók kéréseiének emelé-