Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 42. szám

42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1189 (9) A biztosítástechnikai tartalék fedezetéül szolgáló pénzeszközök csak a biztosítási szolgáltatások fedezetére használhatók. A felhasználás összegével a biztosítóintézet különféle bevételeit kell növelni. (10) Az életbiztosítási díjtartalék és a felelősségbiztosítási járadéktartalék hasznosítása során — az üzlettervben jóváhagyott számításszerű kamatlábnak megfelelő hozamot — a többlethozamnak a feltételszerű szolgáltatások fedezetére szolgáló részét a tartalékba kell helyezni; — a többlethozam előbbit meghaladó részének 50'V-át a biztosítottaknak vissza kell juttatni. Ennek rendszerét esetenként az üzlettervben kell jóváhagyatni. (11) A biztosítástechnikai tartalékok többi fajtájának hasznosításából származó bevétel a tartalékok növelésére fordítható." 2.§ A 14/1987. (IV. 13.) PM rendelet 4. 8-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. § (1) A biztosító biztosítástechnikai tartalékait az alábbiak szerint fektetheti be: a) készpénzbe és három hónapnál rövidebb lejáratú betétbe; b) a tartalékoknak legalább 35^ -át három hónapnál hosszabb lejáratú betétbe; c) legalább 25%-át a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett három hónapnál hosszabb lejáratú betétbe, illetőleg az állam vagy az MNB állal kibocsátott értékpapírba; d) legfeljebb 10%-ál egyéb értékpapírba; e) legfeljebb 20%-át vállalkozásban és pénzintézetben szerzett tartós részesedésként; /) legfeljebb 10%-át ingatlan-tulajdonba. (2) A biztosító a függő károk tartalékát, a díjvisszatérítési tartalékot, a díjátviieli tartalékol és a káringadozási tartalékot úgy fektetheti be, hogy az (1) bek. a) csb) pontjában meghatározott befektetés mértékének e tartalékok 80%-át el kell érni. (3) A Felügyelet engedélyével lehet eltérni az (1) bekezdésben meghatározott tartalékbefektetési rendtől." Ez a rendelet 1990. jaiiuár l-jén lép hatályba. Dr. Békési László s. k.. pénzügyminiszter 1. számú melléklel A díjátviteli tartalék A biztosítási díj mindig adott (ún. biztosítási) időszakra vonatkozik. Ha a biztosítási időszak nem esik egybe a mérlegéwel, a biztosítási díjak könyvelésénél a biztosítási időszakból csak a mérlegévet illető aránylagos díj könyvelhető el díjbevételként. A következő év(ek)et illető díj mérlegzárásig ún. „előre fizetményként? kezelendő, mérlegzáráskor pedig a díjátviteli tartalékba helyezendő. 2. számú melléklet == A mérlegkészítési év elejének megfelelC állapot (az elmúlt év vége) — Hozzáadva: — a mérlegévben elszámolt kármegelőzési költségekkel csökkentett nettó díjak, — a korrigált számításszerű kamatok — Levonva: — a mérlegévben kifizetett károk. = A mérlegkészítési év végének állapota. A korrigált számításszerű kamat: T - r 4- (P—K) (1 4- i/2) T = előző évi tartalék r = 1 + i P - folyó évi díj (levonva a működési költségeket) K = kár- és kármegelőzési költség í = kamat .?. számú melléklet A függőkárok tartaléka A tartalék képzésénél a mérlegkészítési évet követő év január 30-ig bejelenteti, naplózott, de még véglegesen nem rendezeti károkat a kárnaplóból kell az alábbiak szerint számba venni: — A már felmért, megállapított, csak pénzügyileg nem rendezett károkat a biztosítási tevékenység elszámolt önköltségeként (kárként) kell kimutatni. — A bejelentett, de még fel nem mért károknál a várható kárkifizetés nagyságát a kárbejelentés alapján egyenként becsülni kell. A becsült kárösszegek képezik a függőkárok tartalékát.