Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 42. szám

1190 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám 4. számú melléklet Díjvisszatérítés! tartalék A díjvisszatérítési tartalék a mérlegévet illetően a káralakulástól függő, a feltételekben meghatározott bonusígények (biztosítói kötelezettségek) kimutatása. Megfelelő számítógépes nyilvántartás hiányában a díjvlsszaíérítési tartalék becsléssel is megállapítható. A mérlegév január hónapjában kifizetett kármentességi visszatérítéseknek a mérlegévet megelőző év casco-díjbevételéhez viszonyított százalékos aránya adja meg a mérlegév casco-díj bevételéből a díjvisszatérítés! tartalékba helyezendő összeg nagyságát. 5. számú melléklet Á káringadozást tartalék 1. A biztosítók a saját kockázatukban tartott (a direktüzlet viszontbiztosításba nem adott része, illetve a viszontbiztosításba vállalt) üzlet biztosítástechnikai feleslegének a 3. pontban meghatározott üzletáganként differenciált részét a káringadozási tartalékba kell hogy tegyék. 2. Biztosítástechnikai feleslegnek minősül a biztosítási díjnak a károkat és a biztosító működését fedező ráfordításokat meghaladó része. I i 3. A biztosítástechnikai feleslegek elkülönítve kezelendők a közvetlen (direkt) és a közvetett (indirekt) üzlet vonatkozásában; a direkt üzleten belül elkülönített kezelés indokolt a következő üzletágakra: álló- és forgőeszközbiziosítások, növénybiztosítások, állatbiztosítások, gépjárműbiztosítások, lakossági vagyonbiztosítások. Ezen üzletágak tartalmát az Állami Biztosításfelügyelet hagyja jóvá. Az álló- és forgóeszközbiztosítási, növénybiztosítási és állatbiztosítási üzletágban a biztosítástechnikai felesleg 60%-át, a gépjármű és lakossági vagyonbiztosítás üzletágban a 40%-át kell tartalékba helyezni. 4. Azokban az években, amelyekben az előzőekben felsorolt üzletágak egyikében biztosítástechnikai veszteségek keletkeznek, ezen veszteségeket az adott üzletághoz rendelt káringadozási tartalékból kell fedezni. Az igénybevétel az egyes fajtáknál maximum az előző évi mérlegben az adott üzletágra kimutatott káringadozási tartalék mértékéig terjedhet. 5. Ha a káringadozási tartalék bármelyik üzletágban a saját kockázatokra eső évi díjbevétel 20%-át eléri, további tartalékfeltöltést előirányozni nem lehet mindaddig, ameddig a tartalék az igénybevételen keresztül nem kerül ismét a saját kockázatokra eső díj 20%-a alá. A pénzügyminiszter 51/1989. (XII. 28.) PM rendelete a fegyveres erők és fegyveres testületek, valamint a vám- és pénzügyőrség iejezetszintű költségvetési- és belső ellenőrzési rendszeréről szóló 58/1988. (XII. 24.) PM rendelet* módosításáról Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott — módosított — 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 105. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: L § A fegyveres erők és fegyveres testületek, valamint a vám- és pénzügyőrség fejezetszintű költségvetési- és belső ellenőrzési rendszeréről szóló 58/1988. (XII. 24.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „ 1. § A rendelet hatálya a Belügyminisztériumra, a Honvédelmi Minisztériumra, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtási Országos Parancsnokságára és s Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: testületek) és a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzésre, valamint a belső ellenőrzésre terjed ki." .Az R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § A testületek belső ellenőrzési rendszerének kialakítását, annak intézményesítését és működtetését a sajátosságoknak megfelelően, a jogszabályi előírások figyelembevételével az illetékes miniszterek, országos parancs nokok saját hatáskörükben szabályozzák." 3.§ Ez a rendelet 1990. január 1. napján lép hatályba. Egy idejűleg hatályát veszti az R. 2. §-a. Dr. Békési László s. k., pénzügyminiszter * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1988. évi 31. számában.