Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

990 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám Minden gépjármű részére külön útnyilvántartást kell nyitni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá — amennyiben a norma szerinti üzemanyagköltséget számolják el — az üzemanyag normát. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: — az utazás időpontját, — honnan hová történt az utazás, — a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, — a közforgalmú útvonalon számított legrövidebb úton megtett kilométerek számát. f) Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre át­adott, átvett áruk nyilvántartása A hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre át­adott árukról mind az átadó, mind az átvevő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az adatokat az áru átadás-átvételről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. Az áru átadás­átvételéről kiállított bizonylatnak legalább az alábbi ada­tokat kell tartalmaznia: — az „Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) át­adott árukról" megnevezést, — az átadó nevét, címét, az adóigazgatási azonosító­számát (ennek hiányában személyi számát), — az átvevő nevét, címét, adóigazgatási azonosító szá­mát, — az átadott áru megnevezését, KSH besorolási szá­mát (legalább az általános forgalmi adó megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egységárát, értékét, — az átadás-átvétel keltét, — az elszámolás időpontját, — az átadó és átvevő aláírását. Az áru átvevője — tekintettel az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségre — minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a ténylegesen eladott árukról. Az át­adó az eladott áruról számlát állít ki (a tárgyhavi értékesí­tésről kiállított számlában a teljesítés időpontjaként a hó­nap utolsó napját tünteti fel) és a számla alapján módosít­ja mind az átadó, mind az átvevő a hitelbe vagy bizomány­ba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani és e bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mind az átvevő módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az „Átvételi el­ismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról" című bi­zonylattal értelemszerűen azonos adattartalommal kell el­készíteni. g) Leltár A december 31-én, valamint a tevékenység megszünte­tése esetén a megszüntetés napján meglévő anyagokat, fo­gyóeszközöket, félkész és készterméket, árukat leltározni kell. A leltárban — a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett fogyó­eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla sze­rinti, általános forgalmi adót nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepel­tetni; — a saját termelésű félkész- és készterméket (az adózó által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron — az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében — kell szerepeltetni. IV. Megőrzési kötelezettség Az üzleti nyilvántartásokat, azok bizonylatait, valamint az üzleti tevékenységgel összefüggő egyéb iratokat, feljegy­zéseket az adózó köteles telephelyén tartani és az adó meg­állapításához való jog elévüléséig, halasztott adó esetében az esedékesség naptári évének utolsó napját követő öt évig megőrizni. Az üzleti könyvek és más bizonylatok havonként egy al­kalommal — legfeljebb 5 munkanapra — a telephelyen kí­vül, az adózó könyvelőjénél is tarthatók. A könyvelő ne­vét, lakcímét be kell jegyezni a pénztárkönyvbe. V. Selejtezés Az állóeszköz és az 50 ezer forintot meghaladó értékek kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során megsemmisített álló­eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A se­lejtezés időpontját, a selejtezést megelőző 15 napon belül az első fokú hatóságnak kell bejelenteni. Az adóhatóság képviselőjének távolléte esetén két érdektelen tanú jelen­létében kell a selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyző­könyvet aláírásukkal — lakcímük és személyi számuk fel­tüntetése mellett — igazolni. VI. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége meg­szüntetését a megszűnéstől számított 15 napon belül beje­lenti a telephelye szerint illetékes adóhatóságnak. A beje­lentés tartalmazza a megszüntetés tényének és időpontjá­nak megjelölésén túl az adott évben elért összes bevétele­it, költségeit valamint elkülönítetten, részletes bontásban azokat a tételeket, amelyek az 1. számú melléklet II./5. pontja alapján minősülnek bevételnek. INDOKOLÁS a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A magánszemélyek jövedelemadóját Magyarországon az 1987. évi VI. törvény építette be az adórendszerbe. Az új törvény elfogadásának fő célja az volt, hogy a magánsze­mélyek jövedelmüknek megfelelően járuljanak hozzá a közterhekhez, fokozza a teljesítménykényszert, de legyen tekintettel arra, hogy a csekély jövedelmű rétegeknek nincs adóviselő képessége, tehát a progresszión és a vi­szonylag széles 0 adókulcsú sávon keresztül érvényesítsen szociális megfontolásokat is. Az elmúlt két év felhalmozódott tapasztalatai és az eb­ből levonható következtetések alapján indokolt, hogy a törvény határozza meg a magánszemélyek jövede­lemadójának részletes szabályait, megszüntetve az eddigi kétszintű rendezést. Emiatt a Javaslat a több ponton mó­dosított és a végrehajtási rendelkezésekkel kiegészített törvényszöveget tartalmazza. Ezen túl az új szabályozás mellett szól az is, hogy a Javaslat korszerűbb szerkezetbe

Next

/
Thumbnails
Contents