Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 991 foglalja az egyes előírásokat és így áttekinthetőbbé válik az adóztatás rendszere. A Javaslat — a korábbi szabályozáshoz képest — a következő fő törekvések megvalósítását célozza. Elsősorban az adótábla progressziójának mérséklésén keresztül csökkenteni igyekszik a teljesítményvisszatartó hatásokat. Másodszor központi szándéka azoknak az elemeknek az erősítése, amelyek segítik és serkentik a vállalkozásokat, hozzájárulhatnak a vállalkozásbarát gazdaságipénzügyi környezet kialakításához. Harmadszor a szükséges belső adóharmonizáció érdekében, továbbá a nagymértékben megváltozott társadalmi-gazdasági környezet és feltételek miatt is szükséges kiigazítani. RÉSZLETES INDOKOLÁS az 1. §-hoz A magánszemélyt összes jövedelme után adókötelezettség terheli. Az , adókötelezettség fennállásának egyetlen feltétele a jövedelem megszerzése, azt a magánszemély (természetes személy) kora, foglalkozása, állampolgársága stb. nem befolyásolja. E rendelkezés alapján kiterjed e kötelezettség minden jövedelemre akkor is, ha a Javaslat azt külön nem említi. Az adókötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy a magánszemélynek az összes jövedelme után ténylegesen adót is kellene fizetni. Az általános adókötelezettség előírása azt jelenti, hogy a Javaslat a jövedelmekre legalább az adókötelezettség tartalmát jelentő kötelezettségekvalamelyikének megfelelő magatartást követel meg. a 2. §-hoz Az adóztatás kiindulópontja a bevétel, amely tartalmazhat jövedelmet. A Javaslat bevételnek tekint minden dolgot és jogot, ami vagyoni értékkel bír, függetlenül attól, hogy azt milyen címen, illetve formában szerezték meg. Nem tekinthető megszerzettnek a bevétel, ha a magánszemély valaki más megbízásából eljárva vesz fel valamilyen összeget, vagy más jövedelmét kezeli — függetlenül attól —, hogy a bevételek hozzá folynak be, és a kiadásokat is ő teljesíti. A Javaslat e §-ban utal arra, hogy a bevételből milyen módszerekkel határozható meg a jövedelem. így egyes esetekben a jövedelem-tartalom megállapítása során a bevétel az elismert és igazolt költségekkei csökkenthető, vagy a bevételből annak meghatározott hányada mintegy költségátalányként levonható — függetlenül attól —, hogy ezt a költséghányadot a törvény egyébként tételesen meghatározott összegben vagy a bevétel százalékában állapítja meg. '' ;. • - ,. . a 3. §-hoz Vannak a magánszemélynek olyan bevételei is, amelyeket már korábban megszerzett, majd átmenetileg másnak a rendelkezésére bocsátott. Ezért törvényi rendezést igéin :< ; , *• 1 _ .r " r -- ' , " csőnként kapott összeg, illetve az sem, ha a hitelként vagy kölcsönként adott összegei a magánszemélynek visszatérítik. Nem minősül továbbá bevételnek a visszatérített adó vagy adóelőleg címén kapott összeg sem. A visszatérítés célja ugyanis éppen az, hogy a magánszemély annyi adót fizessen, amennyi jövedelmei alapján törvényes. Nem minősül bevételneka vállalkozásba befektetett öszszeg a vállalkozásból való kivonásakor, hiszen a magánszemély az adózott jövedelmét fektette be. Amennyiben a magánszemély él azzal az új kedvezménnyel hogy bizonyos keretek közölt adózatlan jövedelmét is befekteti, vagy átalakulás következtében van adózatlan jövedelme a vállalkozásban, akkor természetesen az adót a jövedelemnek a vállalkozásból való kivonásakor meg kell fizetni. Az eddigi gyakorlat megerősítését célozza annak kimondása, hogy a jogerős bírói ítélettel megállapított, bűncselekmény révén szerzett vagyoni érték nem számít bevételnek. a 4. §-hoz Az adókötelezettség meghatározása az adózás rendszerének fontos elvi és gyakorlati kérdése. Az adókötelezettség lényegesen szélesebb, mint az adófizetési kötelezettség, azon túl még magában foglalja az előírt bejelentési, nyilvántartási, adóbevallási, adóelőlegfizétési, bizonylatmegőrzési vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget is. E kötelezettségek teljesítése a jövedelem és az adó pontos meghatározása érdekében szükséges. Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység (pl. egyéni vállalkozás) megkezdésekor vagy az ilyen célú jogviszony (pl. ingatlan bérbeadására vonatkozó szerződés) keletkezésekor kezdődik. Az adókötelezettséget nem érinti az, hogy a magánszemély a jövedelmet milyen formában szerzi meg, és az sem, hogy a tevékenységhez milyen előírások betartása szükséges. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a tevékenység folytatásához szükséges végzettséggel, hatósági engedéllyel a magánszemély rendelkezik vagy sem. Az adókötelezettség lényeges eleme, hogy az ezzel összefüggő bizonylatokat és nyilvántartásokat meg kell őrizni. A nyilvántartások és bizonylatok megőrzésének határidejét az elévülés általános szabályával összhangban indokolt megállapítani. az 5. §-hoz Az adókötelezettség elsősorban a belföldről származó jövedelemekre terjed ki, a külföldről származó jövedelmekre csak akkor, ha a magánszemély lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (ha a magánszemély belföldi illetőséggel rendelkezik). A törvény előírása azt jelenti, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá a külföldi magánszemélyek külföldön megszerzett jövedelme. ' A belföldről — ideértve a. vámszabad-területet is — származó jövedelem alatt kell érteni minden olyan jövedelmet, amelynek forrása belföldön van. E körben ki kell emelni a belföldi székhelyű (telephelyű) munkáltatóval létesített munkavis; , abc dön történő érti ssítést, a >c földön ívővagyc : kból szí Í ' kdeimet. E felsorolás azonban nem taxatív, hanem csak példálózó jellegű. A formától és a körülményektől függetlenül, ha a.jö| vedelemforrás belföldön van—bfn.t VÖÍ sic J is tekintve —, az c -.örvény szerint belföldről származó pvedeI lemnek-tekintendő ^ jelentőséggel az sem, hogy a j szerződés milyen pénznemre szólt, vagy a jövedelmet a ma-