Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

988 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám 2. számú melléklet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. éviXLV. törvényhez A költségeiket a törvény 1. számú mellélete szerint elszámoló magánszemélyek nyilvántartási kötelezettségeiről I. Az elszámolásokban szereplő bizonylatok kiállítására, alaki és tartalmi kellékeire vonatkozóan a számvitel bizonylati rendjéről szóló rendelet az irányadó. A magánszemély számlázási kötelezettségét az ÁFA tv. szabályai rendezik. II. A nyilvántartások: 1. Alapnyilvántartások: a) bevételi és költségnyilvántartás; b) pénztárkönyv. 2. Részletező nyilvántartások: a) a vevők és megrendelők tartozásainak nyilvántartása, b) a szállítók követeléseinek nyilvántartása, c) munkabér és munkadíj jellegű kifizetések nyilvántartása, d) állóeszköz nyilvántartás, e) gépjármű használati nyilvántartás (útnyilvántartás), f) hitelbe, illetőleg bizományba történő értékesítés nyilvántartása, g) leltárnyilvántartás. III. A nyilvántartások vezetése 1. Alapnyilvántartás a) A nem egyéni vállalkozó magánszemély, ha nem alanya az általános forgalmi adónak, alapnyilvántartást nem köteles vezetni, költségeit az azokról szóló bizonylatok megőrzése mellett számolja el. b) Bevételi és költségnyilvántartást vezet az az egyéni vállalkozó, aki nem alanya az általános forgalmi adónak, alkalmazottat (segítő családtagot) nem foglalkoztat, előző évi költsége az évi 36 ezer forintot nem haladta meg és az adott évben 36 ezer forintot meg nem haladóan számol el költséget. A bevételi és költségnyilvántartás a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban megszerzett bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat elkülönítetten tartalmazza. A bevételek és költségek összegének bejegyzése mellett fel kell tüntetni azok keltét, jogcímét, valamint sorszámát. Amennyiben a költségek évközben a 36 ezer forintot meghaladják, az egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vezet, amelybe addigi üzleti forgalmát rovatonként összesítve jegyzi be. c) Pénztárkönyvet vezet az a magánszemély, aki alanya az általános forgalmi adónak, továbbá az az egyéni válalkozó, aki alkalmazottat (családtagot) foglalkoztat, vagy aki évi 36 ezer forintot meghaladóan számol el költséget. A pénztárkönyvet a használatbavételt megelőzően az adóhatóságnál (az illetékes adó felügyelőségnél) hitelesíttetni kell. A bevételeket és a kiadásokat naponkénti bontásban, legalább havonta kell a pénztárkönyvbe bejegyezni. A készpénzbevételeket naponta—az általános forgalmiadókulcsok szerinti részletezésben — kell a pénztárkönyvbe bejegyezni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton kell rögzíteni és a bizonylati adatokat legalább havonta a pénztárkönyvbe bevezetni. A pénztárkönyvet havonta—legkésőbb a tárgyhónapot követő tíz napon belül—összesíteni kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készíteni. A pénztárkönyvben a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő valamenyi bevételt és kiadást, illetve a bankszámlán kezelt bevételeket és kiadásokat is folyamatosan időrendben kell könyvelni. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani. A pénztárkönyvben szereplő bevételeket és kiadásokat (ide nem értve a személyi jövedelem kivétet) okmányokkal (számlával, más bizonylattal, részletező nyilvántartással) igazolni kell. Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben — a pénztárkönyv mellékleteként — elkülönítve kell kezelni. A pénztárkönyvi elszámolások számítógéppel is vezethetők, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az e mellékletben foglalt tartalmi előírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott pénztárkönyvi adatok havi forgalmi végösszegeit—manuálisan—a pénztárkönyvben kell rögzíteni. A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv, valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el. A pénztárkönyv a következő adatokat tartalmazza: A bevételek oszlopának bontása: — magánszemélyek jövedelemadójának alapjába beszámító bevételek; — magánszemélyek jövedelemadójának alapjába be nem számító bevételek; — általános forgalmi adó. A kiadások oszlop bontása: — Költségnek minősülő kiadások, ezen belül: — anyag, áru — bér és közterhei — egyéb; — költségnek nem minősülő kiadások (pl. befizetett bírság); — általános forgalmi adó (a számlákban előzetesen felszámított); — kivett személyi jövedelem. A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése). A pénztárkönyv céljára — a pénztárkönyv vezetésére előírt szabályok betartásával és a pénztárkönyvben szereplő rovat megnevezésének alkalmazásával — naplófőkönyv nyomtatvány is alkalmazható. 2. Részletező (analitikus) nyilvántartások A magánszemély a részletező nyilvántartások közül azokat vezeti, amelyek tevékenysége költségeinek elszámolásához szükségesek. a) A vevők (megrendelők) tartozásainak nyilvántartása