Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 987 sítható típusra előírt költségátalány alapulvételével számolható el. c) Amennyiben más jogszabály a magánszemély által üzemeltetett járműre költségnormát állapít meg, az az előzőekben említett költségelszámolási mód helyett alkalmazható. d) Az adott járművel kapcsolatban választott üzemeltetési költségek elszámolási módja az adóéven belül nem változtatható meg. e) Az a)—b) pontok hatálya alá nem tartozó nem saját tulajdonú gépjármű esetén a magánszemély útnyilvántartás (menetlevél) alapján a jogszabályban meghatározott norma szerinti üzemanyag költséget, valamint a számlával igazolt fenntartási és javítási kiadást számolhatja el költségként. f) A magánszemély a fentieken túlmenően költségként külön elszámolhatja a tevékenységével kapcsolatban szükséges, külföldön vásárolt üzemanyag a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza, illetőleg valutavételi árfolyamon forintra átszámított — számlával igazolt — árának a belföldi beszerzési árat meghaladó különbözetét. 6. Az általános forgalmi adó elszámolása a) Az általános forgalmi adó fizetése alól alanyi adómentességgel rendelkező magánszemély bevételeit és költségeit a vonatkozó számlák végösszegével azonosan veszi számba. b) Az általános forgalmi adót tételesen fizető adózó elszámolt bevételei és költségei általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak. c) Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 37. és 39. §-a alapján általános forgalmi adót fizetőnek bolti kiskereskedelmi, illetve vendéglátóipari értékesítésből származó bevételeit — ideértve az iparengedéllyel rendelkező cukrász saját előállítású terméke nyílt árusítású helyen történő értékesítéséből származó bevételeit — elsődlegesen általános forgalmi adót is tartalmazó értékben (a továbbiakban: bruttó elszámolás) kell számba venni. A továbbértékesítési célú beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó kulcsainak megoszlása, vagy átlagkulcsa, illetve a diktált kulcsok alapján megállapított adó összegével a bevételeket csökkenteni kell. E magánszemélyek költségeik között általános forgalmi adót nem számolhatnak el. d) Az ÁFA tv. 40. valamint 43. §-a alapján adózó adóalany bevételeit és költségeit bruttó módon veszi számba. A forgalmi adó átalánykulccsal megállapított fizetendő adó összegével a bevételeket csökkenteni kell. e) Az általános forgalmi adó alany magánszemély költségként számolhatja el az ÁFA tv. 34. §-a (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott beszerzéseknél előzetesen felszámított általános forgalmi adót. 7. További ráfordítások a) Az egyéni vállalkozó az adóköteles tevékenységének megkezdése előtt — legfeljebb három évvel korábban — beszerzett és utóbb a vállalkozásban felhasznált fogyóeszközökre és árukészlet beszerzésre fordított kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a vállalkozói tevékenységének megkezdése évében költségként elszámolhatja, illetve állóeszköz esetén az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdheti. b) Költségként elszámolható az Állami Biztosításfelügyelet által meghatározott veszélyes tevékenységet végző egyéni vállalkozó kockázati élet- és balesetbiztosítási díja, valamint az alkalmazott (ide nem értve a segítő családtagot) javára kötött élet- és nyugdíjbiztosítás vállalkozó által fizetett díjösszege. c) Reprezentációs költségként legfeljebb az éves árbevétel fél százalékának megfelelő igazolt kiadás számolható el, amely azonban nem haladhatja meg a 100 ezer jbrintot. d) A jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben felmerült belföldi és külföldi tanulmányút, szakmai konferencia, kongresszus költségei évi 30 ezer forintig számolhatók el, ide értve az ezzel kapcsolatos utazás, saját gépjárműhasználat költségeit is. 8. Egyes költségelszámolási szabályok a) Ha a költséget a magánszemély külföldi pénznemben fizeti ki, ezt a teljesítés napján a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutavételi árfolyamon kell forintban elszámolni. b) A magánszemély a tevékenységével arányosan számolhatja el azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag jövedelemszerző tevékenységével kapcsolatosan merültek fel (pl. lakástól műszakilag el nem különült műhely, iroda fűtése, világítása, technológiai energia, telefon stb.). A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértékeket kell alapul venni (pl. m ,m , üzemóra kapacitás stb.). c) A gazdálkodó szervezet részlegét átalányelszámolásos rendszerben üzemeltető magánszemélyek közreműködésük arányában számolhatják el azokat a költségeket, amelyek az átalányelszámolásos részleg tevékenysége körében közösen terhelik őket. > d) A költségelszámolás szempontjából a jogszabály szerint foglalkoztatott segítő családtag — e melléklet HL/7. b) pontjának kivételével — alkalmazottnak minősül. e) A szállítónak visszaküldött göngyöleg, illetve az egyéb visszáru értékével a költségeket csökkenteni kell, ha azok értétét a magánszemély korábban költségként elszámolta. 9. Nem költség különösen: a) az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem közvetlenül a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merül fel; b) a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítésből, egyéb jogszabály megsértéséből keletkező befizetés, késedelmi pótlék, bírság, továbbá az önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék, különbözeti pótlék; c) a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg; d) a személyes (családi) szükséglet kielégítésére fordított pénzbeni vagy természetbeni kiadás, a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány; e) a befizetett nyugdíjjárulék; f) az átalányelszámolásos rendszerben üzemeltető magánszemélynek a gazdálkodó szerv részére teljesített elszámolás jellegű befizetése, valamint azon kiadásai, amelyeket a szövetkezet számol el költségként.