Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

978 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám 42. § (1) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkál­tatótól, de több jogviszonyból származó, olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelme van — kivéve a mezőgazda­sági kistermelésből (14. §), az egyéni vállalkozásból (19. §), továbbá az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog átruházásából (22. §) származó jövedelmeket —, amellyel szemben költségeket nem kíván elszámolni, a munkáltató­nak ez esetben is a 41. § (4) bekezdése szerint kell eljárnia. (2) A 41. § (4) bekezdésének alkalmazásával kell eljár­ni akkor is, ha a magánszemélynek az év során kizárólag egymást követően több munkáltatótól származott jövedel­me. A tanácsi költségvetési elszámoló hivatalokat e § al­kalmazásában munkáltatónak kell tekinteni. (3) A 41. § "(4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a magánszemélynek a nyugdíja, az adóköteles társadalom­biztosítási ellátása, a tartalékos katonai szolgálatot telje­sítők részére fizetett illetménye mellett kizárólag egy mun­káltatótól származó jövedelme van. (4) Nem teheti meg a 41. § (4) bekezdésben említett nyi­latkozatot az a magánszemély, aki a 32. § (3) és (5) bekez­désében említett jövedelemmel rendelkezik, a 33. § (4) be­kezdése szerint van adófizetési kötelezettsége, az összjö­vedelméből a 35. §-ban szabályozott módon yon le (tart nyilván) összeget, illetve akinek valamely jövedelmére ha­lasztott adója (44. §) van. 43. § (1) A takarékbetét kamata után járó adót a pénz­intézet a kamat jóváírásakor köteles megállapítani és le­vonni. (2) Az értékpapírból származó jövedelem (18. § és 26. §) után az adót a kifizető a kifizetés vagy jóváírás napján állapítja meg és vonja le. Ha az értékpapírból származó jö­vedelmet nem kifizető fizeti ki, az adót a jövedelmet szer­ző magánszemély vallja be, állapítja meg és fizeti be. (3) A10. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésé­ben említett jövedelem adóját, ha arra a magánszemély ha­lasztást (44. §) vett igénybe, akkor kell megfizetni, amikor az ingyenes értékpapírt, a térítés ellenében juttatott dol­gozói részvényt elidegeníti, vagy az adóhatóság felhívásá­ra 15 napon belül nem tudja igazolni, hogy az a birtokában van, illetőleg a joggal rendelkezik. E rendelkezést kell al­kalmazni a munkavégzési kötelezettséggel nem járó szö­vetkezeti tagsági viszonyban álló magánszemélynek e jog­viszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenér­ték) nélkül juttatott üzletrész (vagyonrész, vagyoni érték), vagyonjegy és részjegy (a továbbiakban együtt: egyéb in­gyenes értékpapír) esetében is. (4) A kifizető a kisösszegű kifizetésből — ha a magán­személy azt az összjövedelmével nem kívánja összevonni —, a társasház (társasüdülő) közös tulajdonában levő kö­zös helyiség hasznosításából, valamint a totó-lottó árusí­tásból származó jövedelem adóját kifizetésenként állapít­ja meg, vonja le és fizeti be. A halasztott adó 44. § (1) Halasztott adó: a) az ingyenes értékpapír, a térítés ellenében juttatott dolgozói részvény [10. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése] és egyéb ingyenes értékpapír [43, § (3) bekez­dés] formájában megszerzett jövedelem adója 43. § (3) be­• .eghatározott időpontig; b) az ingatlan 10 éven belüli értékesítéséből származó jövedelem adója a 7. § (2) bekezdésének 16. pontjában em­lített feltétel teljesítéséig; c) a végleges szabadalmi oltalommal nem rendelkező találmányból származó, a 30. §, illetőleg a 11. § (1) vagy (2) bekezdése szerint számított jövedelem különbözetének adója a 11. § (4)—(5) bekezdésében meghatározott eset­ben a végleges szabadalmi oltalom megadásáig vagy eluta­sításáig; d) az egyéni vállalkozó tevékenységének megszüneté­sekor a vevők, megrendelők tartozásából származó jöve­delmére eső adó a tartozás kiegyenlítéséig. (2) A halasztott adó összege az (1) bekezdésben emlí­tett jövedelmekkel együtt, illetve az azok nélkül számított adóalapra megállapított, kedvezményekkel csökkentett adók különbözete. (3) Az (1) bekezdésben említett esetek egyidejű előfor­dulásakor a (2) bekezdés szerint megállapított halasztott adó összegét a jövedelmek arányában kell az egyes jogcí­mekre felosztani. (4) A halasztott adót meg kell fizetni, ha az (1) bekez­dés a) pontjában meghatározott feltétel megszűnik, b)— c) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, illetve d) pontjában meghatározott feltétel beáll. Ha az (1) bekez­désben említett esetek bármelyikében a meghatározott fel­tétel csak részben szűnik meg, teljesül, illetőleg követke­zik be, akkor az egyes jogcímekre megállapított halasztott adó összegének arányos részét kell megfizetni. (5) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fel­tétel a 8. § (1)—(2) bekezdésben foglaltak szerint nem tel­jesül, a halasztott adót az eredeti esedékességtől számított évi 20 százalékkal megnövelt összegben kell megfizetni. (6) A magánszemélynek a halasztott adótartozás min­denkori összegéről évente az adóbevallásban számot kell adnia. Adóelőleg-fizetési kötelezettség 45. § (1) A jövedelem után az e törvényben meghatáro­zott módon és mértékben adóelőleget kell fizetni. (2) A kifizető (76. § 30. pont) az általa kifizetett összeg­ből, ha az nem tartozik a 43. § hatálya alá, adóelőleget kö­teles levonni. Nem kell adóelőleget levonni az adómentes jövedelmekből (7. §), a mezőgazdasági kistermelésből (14—16. §), és az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni ér­tékű jog átruházásából (22. §) származó jövedelmekből, valamint a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő honvéd, határőr és tisztes illetményének kifizetése esetén, továbbá az egyéni vállalkozó részére e minőségében kifizetett összegből és az ingyenes értékpapír, az ingyenes szövetke­zeti értékpapír formájában [3. § e) pont] a tag nevére jó­váírt vagyoni érték után a jóváíráskor. A kizárólag termé­szetben vagy ingó dolog formájában juttatott jövede­lemből nem kell adóelőleget levonni, de azt a kifizető a ma­gánszemély részére a következő alkalommal kifizetett összeg adóelőlegének megállapításánál figyelembe veheti. (3) Az adóelőleget az alkalmazotti kedvezmény [9. § (2) bekezdés], valamint a 34. §-ban meghatározott, az összjö­vedelmetcsökkentő tételek időarányos részének figyelem­bevételével megállapított jövedelem alapján kell kiszámí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents