Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 967 vaslat szerint az e térségekhez tartozó települések körét továbbra is a Minisztertanács állapítja meg. A Javaslat — a normatív támogatások megszűntetésével összefüggésben — az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások ösztönzésére új adókedvezményt intézményesít, amit a 6. számú mellékletében felsorolt beruházások megvalósítása esetén lehet, az ott meghatározott feltételekkel és mértékben igénybe venni. Bővíti az adókedvezmények körét a Javaslatnak az a rendelkezése is, amely — a tőkeáramlás elősegítése érdekében — lehetővé teszi az állóeszközök, beruházások és befektetett eszközök értékesítéséből származó eredmény 20%-ának adókedvezménykénti igénybevételét. a 12—15. §-hoz Az átalakulási törvénnyel, a szövetkezeti jogszabályok időközbeni módosításával és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvénnyel összhangban, a Javaslat kiegészíti, illetve pontosítja az adózott eredmény VA-ban meghatározott felhasználási jogcímeit (például: szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész utáni osztalék fedezete). A Javaslat, a VA 20. §-a (4) bekezdésének módosításával jelentősen csökkenti az adózott eredmény pozitív összegéig teljesíthető kifizetések körét, és az állami vagyon utáni részesedéssel egészítik ki azoknak a kifizetéseknek a körét, amelyeket akkor is teljesíteni kell, ha arra az adózott eredmény nem nyújt fedezetet. Az adózott eredmény pozitív összege a 19. §-ban felsoroltakkal növelt és a 20. § alapján elszámolt tételekkel csökkentett összeg. a 16. §-hoz Az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényt módosító 1989. évi XVIII. törvény 27. §-a hatályon kívül helyezte a VA 7. § (1) bekezdése d) pontját, s ezzel megszűnt a pénzintézetek tartalékképzési lehetősége a költségek terhére. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a pénzintézetek hitelezési veszteségeiket a tartalékvagyon terhére számolhatják el. Ehhez kapcsolódóan azonban a Javaslat — a VA 11. §-ának egyidejű kiegészítésével — lehetővé teszi, hogy a pénzintézetek a hitelezési veszteségeik rendezésére felhasznált tartalékvagyon összegével a módosított eredményt csökkenthessék. a 17—21. §-hoz A Javaslat szerint, minisztertanácsi rendelet a pénzeszközök magánszemélyek részére történő ideiglenes átadását is lehetővé teheti (pl: a dolgozók, tagok részére nyújtható lakásvásárlási és építési kölcsön). A Javaslat a szövetkezeti jogszabályok módosításával összhangban egészíti ki a VA-nak a vagyon változásairól szóló rendelkezéseit. A Javaslat — VA 25. § (3) és (4) bekezdését kiegészítő — rendelkezése alapján, a külföldi befektető konvertibilis pénzbeli hozzájárulásának felhasználásakor jelentkező árfolyamnyereséget/veszteséget — az eredmény helyett — a felhalmozott vagyon javára/terhére kell elszámolni. a 22. §-hoz A Javaslat, nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosítva az adóhatóságnak, törli az adóhiány után kiszabható bírság alsó határát, egyidejűleg — a kamatszinthez igazodva — növeli a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék mértékét. a 23—24. §-hoz A Javaslatnak, a VA-t módosító rendelkezései a VA mellékleteinek részbeni módosítását, pontosítását, kiegészítését is igényli. A végrehajtás megkönnyítése érdekében, a Javaslat a VA 4., 5. és 6. számú melléklete helyébe — a módosításokkal egységes szerkezetben — új mellékleteket léptet. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok adókedvezményének rendszerét a Javaslat nem módosítja. A VA 8. számú mellékletének értelmezésében azonban a gyakorlat nem volt egységes, indokolt ezért a kiemelten fontos tevékenységek körének pontos, és egyértelmű meghatározása. Ennek érdekében léptet a Javaslat új 8. számú mellékletet a korábbi helyébe. a 25. §-hoz A Javaslat záró §-a rendelkezik a hatálybalépésről és az ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről. A Javaslat, a hatálybalépésével idejűleg módosítja a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló XXIV. törvénynek a VA-val és az annak módosításával összefüggő rendelkezéseit. A Javaslat a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett térségekben működő adóalanyok adókedvezményének, valamint a gyorsított amortizáció lehetőségeinek és szabályainak a VA-ban történt beépítésére tekintettel, hatályon kívül helyezi az ezekről szóló minisztertanácsi rendeleteket. 1989. évi XLV. törvény a magánszemélyek jövedelemadójáról* A társadalom közösségi szükségleteinek kielégítése, az állam feladatainak ellátása azt igényli, hogy a magánszemélyek közvetlenül is részt vállaljanak a közterhekből. Ennek érdekében az Országgyűlés — az adórendszer működésének eddigi tapasztalataira is figyelemmel — a következő törvényt alkotja. * A törvényt az Országgyűlés az 1989. november 24-ei ülésén fogadta el.