Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

966 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám bályok szerint is jogosultak erre), a 2 millió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági kistermelők részére is lehetővé teszi, hogy adóalanyként a VA hatálya alá bejelentkezhessenek és igénybe vehessék a VA rendszeréhez kapcsolódó egységes és szektorsemleges támogatásokat. a 2. §-hoz A Javaslat, a költségvetési intézmények gazdálkodási rendjének továbbfejlesztésével, korszerűsítésével és az előkészítés alatt álló államháztartási törvény elveivel összhangban, a költségvetési szervekkel bővíti azoknak a VA 3. §-ában felsorolt, alapvetően nem vállalkozási tevékenység folytatására létrejött, de vállalkozási tevékenységet is folytató szervezetek körét, amelyek az ebbő származó eredményük után az adóalanyokkal megegyező mértékű adót kötelesek fizetni. A költségvetési szervek ugyanis alapfeladatuk ellátása mellett szintén folytathatnak vállalkozási tevékenységet. Indokolt ezért, hogy az e tevékenységükből származó eredményük után a VA 3. §-ában felsorolt szervezetekhez hasonlóan adózzanak. a 3—4. §-hoz A Javaslat a kistermelők szövetkezete részére is lehetővé teszi a tevékenységéhez, szervezetéhez jobban igazodó egyszerűbb eredmény-megállapítási és nyilvántartási rendszer alkalmazását. A VA 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott eredmény-megállapítási rendszerek változtatása (egyik rendszerről a másik rendszerre történő áttérés), a végzett tevékenységtől függően — a saját termelésű készlet, befejezetlen termelés értékének a két rendszerben eltérő nyilvántartási módja miatt—jelentős eredményéltérést okozhat a változtatás (áttérés) évének mérlegében. Ezért a Javaslat — a valós eredmény kimutatása érdekében — a változtatás (áttérés) évében a saját termelésű készlet, befejezetlen termelés értékének elszámolását a felhalmozott vagyon terhére, illetve javára írja elő. az 5—7. §-hoz A Javaslat több ponton módosítja, illetve kiegészíti a VA 7. § (1) bekezdésében felsorolt, a költségek, illetve a ráfordítások között elszámolható és ilyenként külön kiemelést érdemlő kiadások körét, így: — a VA 1. számú mellékletének módosításával, egyidejűleg megszünteti a Minisztertanács felhatalmazását az egyes állóeszközök gyorsított leírásának lehetővé tételére. A gyorsítás lehetőségeit a VA—Javaslattal módosított — 1. számú melléklete tartalmazza. E melléklet a gyorsított leírás lehetőségét meghatározóit állóeszközökre, továbbá a döntően magánbefektetésekkel működő vállalkozások részére ezen túl is lehetővé teszi; — lehetővé teszi, hogy az adóalanyok valamennyi társadalmi szervezet tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás összegét költségként elszámolhassák. A VA hatályos rendelkezése szerint az adóalanyok csak az érdekképviseleti szerveik részére fizetett fenntartási hozzájárulás összegét számolhatják el a költségek terhére. A Javaslat figyelembeveszi, hogy az adóalanyok más társadalmi szervezetnek is tagja lehetnek; — a VA 10. § a) pontjának egyidejű hatályon kívül helyezésével, feloldja a reprezentációs kiadások elszámolási korlátait, e kiadások egésze a költségek között számolható el; — az egyre erősödő társadalmi igénynek eleget téve, a kiemelkedő művészeti tevékenység és kulturális alkotások létrehozása érdekében nyújtott támogatások (mecenatúra) összegét is a költségek, illetve ráfordítások terhére engedi elszámolni; — pontosítja a biztosító intézetek költség, illetve ráfordítások terhére elszámolható tartalékainak képzésére vonatkozó rendelkezést, ennek részletes szabályozása törvényi szinten szükségtelen, ezért a Javaslat a VA 3. számú mellékletét egyidejűleg hatályon kívül helyezi. A Javaslat, a VA 7. §-ának és a 25. §-ának kiegészítésével lehetővé teszi, hogy az adóalanyok — választásuktól függően — az eredmény vagy a felhalmozott vagyon terhére, illetve javára, számolhassák el a megsemmisült, illetve selejtezett vagyontárgyak ellenértékének és nyilvántartási értékének különbözetét. a 8. §-hoz A Javaslat, egyéb jogszabályi módosításokkal összhangban és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével pontosítja a VA adóalap kiszámítására vonatkozó néhány rendelkezését. Ezek közül kiemelendő, hogy az eredményt (adóalapot), nemcsak a közérdekű célra fordított pénzösszegekkel, hanem az ilyen célra átadott vagyontárgyak értékével is csökkenteni lehet. a 9—11. §-hoz A Javaslat, az adó általános mértékének csökkentésével összhangban, az adókedvezmények egy részét mérsékli. A kulturális és sporttevékenység utáni adókedvezmény 80%ról 65%-ra csökken. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és egyes élelmiszeripari tevékenység adókedvezménye 40%-ról 35%-ra változik. Az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenység nyeresége utáni adókedvezmény mértéke 1990-ben 35%-ra, 1991. évre 20%-ra mérséklődik és 1992. évtől megszűnik. A meghatározott jelenlegi fogyasztási szolgáltatásokat végző adóalanyok és a kedvezőtlen adottságúnak minősülő mezőgazdasági nagyüzemek adókedvezménye a felére csökken. A fogyasztási szolgáltatások után alkalmazható adókedvezmény 1991-től megszűnik. A Javaslat a VA-ba építi a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett térségekben működő adóalanyok — eddig minisztertanácsi rendeletben meghatározott—adókedvezményeit. Az e térségek gazdasági fejlesztésében való vállalkozói részvétel ösztönzése érdekében, a korábbi adókedvezmények mértékét jelentősen megemli és az új vállalkozásokat mégillető adókedvezmények időtartamát 3 évről 5 évre emeli. A kedvezmény azokat az induló vállalkozásokat illeti meg, amelyek a gazdasági tevékenységet a kijelölt térségben végzik. A Ja-