Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 965 gaíásból finanszírozott hányadát — 30%-ának megfelelő mértékű adókedvezményt vehet igénybe. Abban az esetben, ha a beruházást üzembehelyezés előtt vagy az üzembehelyezést követő 3 éven belül az adóalany értékesíti, selejtezi vagy más, nem a Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő adóalanynak átadja, az igénybevett adókedvezmény össszegét köteles visszafizetni. :'. ?.' b) Az a) pontban meghatározott településen működéséi megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalanyt, a működésének — első évében 65%, . —• második évében 50%, —: harmadik évében 40%, — negyedik évében 20%, — ötödik évében 10% adókedvezmény illeti meg. - Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából első évnek — az adóalany váíalsztásától függően — a termék, illetve szolgáltatás értékesítése megkezdésének évét vagy az azt követő évet kell tekinteni. Ha az adóalany az adókedvezményre való jogosultságának megszűnése előtt átalakul, a jogutód adóalany, a még hátralévő időben, a jogelődjét megillető adókedvezményi igénybeveheíi." 7, A melléklet a következő 8, ponttal egészül ki: „8. A mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységhez kötődő beruházások adókedvezménye Az adóalany a jogszabályban meghatározott ültetvénytelepítés, illetve a szarvasmarha —, a sertés-, a baromfi-, a juh- és a kecsketartás!, valamint az éíeímiszerfeldolgoző tevékenység csomagolásfejlesztési és technológiai tárolási célt szolgáló beruházásaihoz, továbbá a halastó létesítésé- • hez a tényleges bekér ü lési költség 40%-ának megfelelő öszszegű adókedvezményt vehet igénybe a beruházás megkezdésének évében és az azt követő 5 éven belül. Az adóalanyt a mezőgazdsági alaptevékenységet és a törvény által nyereségadó kedvezményre jogosító élelmiszerfeldolgozó tevékenységet szolgáló — jogszabályban meghatározott — beruházásokhoz folyósított hitelek kamata után 50%, a nyereségadóból visszatartható kedvezmény illeti meg." 7. számú melléklet ''%ű . az 1989. évíkÍJK törvényhez Az 1988. évi IX. törvény 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: . „2. Élelmiszeripari tevékenység az alábbi ITJ és SZTJ számú termékek előállítása, illetve szolgáltatások nyújtása: ITJ 80 Hűsipari termékek ' _ Kivéve: ITJ 80—72—9 Egyéb vágóhídi eredetű ipari zsiradék előállítása ÍTJ 80—91 Állati eredetű takarmányliszt előállítása ÍTJ "80—93 Állati eredetű takarmánypép előállítása ITJ 80—99-ből Egyéb állati eredetű takarmány előállítása ITJ 81 Baromfi- és tojásfeldolgozó ipari termékek ITJ 82 Tejipari termékek ÍTJ 83 Tartósítóipari termékek ÍTJ 84 Malomipari és összetett takarmánytermékek ITJ 85 Cukoripari termékek ÍTJ 87—0 Kenyér ÍTJ 87—1 Péksütemény ITJ 87—2 Száraztészta ITJ 87—3 ' Egyéb sütő- és tésztaipari termékek ITJ 88—3 Boripari termékek ITJ 88—85 Izoszörp (folyékony cukor) ITJ 89—90-től 89—95-ig _ -Élelmiszeripari hulladék ITJ 89—98—2 ' Boripari hulladék SZTJ 101—24 Élelmiszeripari javító szolgáltatás SZTJ 101—99-ből bérhűtőtárolás" INDOKOLÁS a vállalkozási nyereségadóról szélé 1988, évi IX. törvény módosításáról szolé törvényhez ' ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az adóreform második szakaszában, az 1988. évi IX, törvény (a továbbiakban: VA) hatálybalépésével létrejött az egységes vállalkozási ayereségacőzási rendszer. Megszűnt a korábbi, alacsonyabb szintű jogszabályokon alapuló, tulajdon és szervezeti formák szerint eltérő, széttagolt nyereségadőztatás, illetve jövedelemszabályozás. Az űj vállalkozási nyereségadózásí rendszer a versenysemlegesség erősítésével, az elvonási formák egyszerűsítésével kedvező feltételeket teremtett a vállalkozások vagyonának eredményesebb működtetéséhez, gyarapításához. A vállalkozási nyereségadó-rendszer továbbfejlesztésének irányát azok a változások határozzák meg, amelyek a gazdasági feltételrendszerben és a gazdaságpolitikában az adóreformot követően bekövetkeztek. Ennek megfelelően a Javaslat a teljesítmény-ösztönzést, a vállalkozások élénkítését és számuk növekedését, a szerkezet-átalakítást és az ezekkel együtt megjelenő foglalkoztatás-politikai gondok enyhítését, a munkahely bővítésben való érdekeltség megteremtését szolgálja. A Javaslat, a VA elvi rendszerét követve, annak néhány, gyakorlatban felmerült ellentmondását megszüntető és a versenysemlegesség következetesebb érvényesülését elősegítő módosítást is tartalmazza. RÉSZLETES INDOKOLÁS : az L §-hoz A Javaslat, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 19. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott egyéni vállalkozók mellett, (akik a hatályos sza-