Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 19. szám

534 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám Törvényerejű rendeletek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1988. évi 18. törvényerejű rendelete a letéti jegyről 1. § (1) A bankok és a szakosított pénzintézetek (a továbbiakban: pénzintézet) a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében letéti jegyet bocsáthatnak ki. (2) A letéti jegy bemutatóra vagy névre szóló értékpapír. (3) A letéti jegyben a pénzintézet (az adós) arra kötelezi magát, hogy áz ott megjelölt — részére befizetett — pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. (4) A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított egy éven túl kell megkezdeni és három éven belül be kell fejezni. 2. § (1) A kamat mértékét a kibocsátó pénzintézet határozza meg. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a letéti jegy kamatának mértékére felső határt állapíthat meg. 3. § (1) A letéti jegynek tartalmaznia kell: a) a kibocsátó megnevezését, b) a letéti jegy típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló), c) névre szóló letéti jegy esetén az értékpapír tulajdonosának megnevezését, d) a letéti jegy névértékét és sorszámát, e) a kamat- és beváltási (törlesztési) feltételeket, f) a letéti jegy kiállításának helyét és napját, g) a kibocsátó aláírását. (2) Az az értékpapír, amelyből az (1) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, mint letéti jegy semmis. 4. § (1) A letéti jegy átruházható, az átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges átruházás semmis. (2) A névre szóló letéti jegy átruházása a letéti jegy hátoldalára az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik. 5. § A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el. 6. § A letéti jegy elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok bírói úton történő megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók. 7. § Ez a törvényerejű rendelet 1988. szeptember 15. napján lép hatályba. Dr. Straub F. Brúnó s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1988. évi 19. törvényerejű rendelete a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12* törvényerejű rendelet módosításáról 1. § A lakásszövetkezetekről szóló — az 1982. évi. 33. törvényerejű rendelettel módosított — 1977. évi 12. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ltvr.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvényerejű rendeletnek a lakásszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az üdülőépületek és a személygépkocsitárolók, továbbá a nyugdíjasok háza építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre (a továbbiakban: üdülő-, garázs-, illetőleg nyugdíjasházi szövetkezet) is megfelelően alkalmazni kell." 2. § Az Ltvr. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A lakásszövetkezet célja, hogy keretében az állampolgárok — a szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával — közös összefogással, személyes közreműködéssel és anyagi hozzájárulással gondoskodjanak a lakásszükségletük kielégítését szolgáló épületek és az ezek rendeltetésszerű használatát elősegítő, továbbá a lakásszövetkezet célját és a tagok életkörülményei javítását szolgáló más létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóházak) felépítéséről, illetőleg fenntartásáról." 3. § Az Ltvr. 12. §-a után a „Tulajdonviszonyok a lakásszövetkezetben" cím helyébe a „Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben" cím lép. 4. § Az Ltvr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „15. § (1) A lakások — az alapszabály rendelkezésének megfelelően — a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, illetőleg az állampolgárok tulajdonában álló lakásokra vonatkozó rendelkezések szerint hasznosíthatja, továbbá a lakás használatának a jogát másra átruházhatja.