Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

434 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám gázvezeték-építéshez, az út-, a járdahálózat bővítéséhez. Ez is megmutatkozik a fejlesztési kiadások összegének jelentős növekedésében. A tanácsok bevételei A tanácsok 1987. évi (bevételeinek együttes összege 174,7 milliárd forint, 15,4 milliárd forinttal (9,7%-kal) nagyobb az 1986. évinél és 4,2 milliárd forinttal több a tanácsok által tervezett előirányzatnál is. Az összes bevétel 37,6%-a szabályozott bevételekből, 44,7%-a állami támogatásból, 17,7%-a pedig egyéb (érdekeltségi) bevételekből származott. Az 1986. évihez viszonyítva az állami támogatás aránya 2 százalékponttal mérséklődött, az egyéb (érdekeltségi) források részaránya pedig ezzel megegyezően növékedett. A szabályozott forrásokból a tanácsok által tervezett 66,9 milliárd forint előirányzatnál 1,3 milliárd forinttal kevesebb lett a tanácsok bevétele. A vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései (városi és községi hozzájárulás, béradó együttesen) 2,8 milliárd forinttal maradnak el a tervezettől. A lakossági adó- és illetékbevételeik előirányzatot meghaladó többlete azzal függ össze, hogy a magántevékenységet folytatók száma tovább gyarapodott, az ingatlanforgalom bővült és az ingatlanárak erőteljesen emelkedtek, de jelentősen javult az adó- és illetékfeltáró munka színvonala is. Az előirányzattal nagyjából azonosan alakult a tanácsok működési bevétele. Az állami támogatás összege 78,1 milliárd forint volt, 1,5 milliárd forinttal kevesebb az előirányzottnál. Az egyensúlyi követelmények érvényesítését célzó, a -belföldi vásárlóerőt mérséklő intézkedések összességében mintegy 3%kal (2,3 milliárd forinttal) csökkentették a tanácsok állami támogatását. A központi költségvetési fejezetektől átcsoportosított feladatokra, a szociális segélyek emelésére, az élelmiszeráremelés ellensúlyozására folyósít ott többletek viszont 800 millió forintnyi támogatási többletet jelentettek a tanácsoknak. Az egyéb (érdekeltségi) forrásokból a tanácsok, a saját hatáskörben megállapított előirányzataikhoz képest 7 milliárd forinttal több bevételt realizáltak. Számottevő többletforrás származott abból, hogy a lakosság, valamint a vállalatok fokozódó tehervállalásán túl bővült a tanácsok és intézményeik vállalkozási tevékenysége. Ezt mutatja az is, hogy a feladataik megoldásához a korábbi évekénél több hitelt vettek fel, és több kötvényt bocsátottak ki. A tanácsok kiadásai A tanácsok összesen 176,4 milliárd forintot fordítottak kiadásaik teljesítésére, ez 18,7 milliárd forinttal (11,9%-kal) több az 1986. évinél. A teljesítés közel azonos a tanácsok saját előirányzataival. Az összes kiadásból 66,4% a fejlesztéseké, 4,5% a vállalati .gazdálkodó szervek támogatásáé. Az előző évihez képest közel 2 százalékponttal emelkedett a fejlesztési célú kiadások aránya. Az intézmények működtetésére, fenntartására és felújítására 117,2 milliárd forintot fordítottak, 10,4 milliárd forinttal (9,7%-kal) többet, mint 1986-ban. A teljesítés összege a központilag számított előirányzatnak (megfelelően alakult. A tanácsok működési kiadásaik 29,7%-át (34,8 milliárd forintot) egészségügyi és szociális ellátásra fordították. Oktatási, kulturális és sportfeladatokat a kiadások 43,2%-a (50,6 milliárd forint) szolgálta. A többi ágazati feladat a működési kiadások 27,1%-át (31,8 milliárd forintot) tette ki. A tanácsok fejlesztési célú kifizetései 51,3 milliárd forintot tettek ki, ez 'a saját előirányzatukat 2%-kal, az elmúlt évi felhasználást pedig 19%-kal haladta meg. Tanácsi beruházásiként a központilag számított előirányzat 29 milliárd forint felhasználási lehetőséggél számolt. A tanácsi tervek ezt 15%-kal meghaladó pénzügyi forrást irányoztak elő beruházási kifizetésekre, 'amelyre a tervezettnél nagyobb érdekeltségi bevételeikkel kívántak fedezetet biztosítani. Tanácsi beruházásokra ténylegesen 34,3 milliárd forintot fizettek ki. A teljes felhasználás — és ezen belül a többlet — alapvetően a gazdasági-társadalmi szempontból kiemelt területek fejlesztésére irányult. (Például víz-, szennyvíz-, gázvezeték-építés, úthálózatbővítés stb.) A lakásgazdálkodási kiadások — bár mértékük csökkenőben van — még mindig a tanácsi fejlesztési kiadások legnagyobb részét — közel egynegyedét — teszik ki. A 13,6 milliárd forint összegű kiadásból a beruházások 55%-ot, az egyéb lakásgazdálkodási kiadások (helyi támogatás, lakásmobilitás) 45%-ot képviselnek. A tanácsi tervekhez képest nőtt a szociális bérlakások építése, a családi házaknál azonban jelentős lemaradás történt. A lakosság 1987-ben 57 200 lakást vett használatba, mely 5200-zal kevesebb a tanácsok által tervezettnél. (A használatba vett lakások 86%-a személyi tulajdonú volt.) A magánlakás-építés visszaesése azonban nem magyarázható egyszerűen a lakásépítés — utóbbi években tapasztalható — csökkenő tendenciájával. Okai között szerepel az 1987-től hatályba lépett házadórendelet is, amely miatt többezer lakás használatbavételét hozták előre 1986-ra. (Ez jelentősen közrejátszott az 1986. évi túlteljesítésben is.) Hátráltatta még a lakásépítést az 1987. év végén tapasztalható tömeges építőanyag-felvásárlás miatti anyaghiány, amely sok lakás befejezését késleltette. 1986-hoz és a tervezetthez képest is jelentősen növekedett viszont a szervezett lakásforgalom, s a felújítási tevékenység. Az oktatási ágazat fejlesztésére 8,3 milliárd forintot, a fejlesztési célú kiadások 17%-át fordították a tanácsok. Ennek nagyobb hányada a középfokú tanintézetek fejlesztésére irányult, de az alsófokú intézmények bővítésére is számottevő eszközt használtak fel. A fejlesztések hatá-