Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 435 sára mérséklődött a középfokú és az általános iskolák zsúfoltsága. Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésére 5,1 milliárd forintot fordítottak, a fejlesztési kiadások 10%-át. Ebből közel 1 milliárd forint az intézmények műszerezettségi színvonalának emelését szolgálta. A tanácsi kórházakban átadott beruházások révén is javult az egészségügyi intézmények ellátóképessége. Kedvező a teljesítés a szociális otthoni fejlesztéseknél, mivel a tervezett férőhelyek maradéktalanul megvalósultak. Az időskorúak ellátását javítja, hogy az öregek napközi otthonai is jelentősen gyarapodtak. Kiemelt jellegének megfelelően szervezték a tanácsok a vízgazdálkodási ágazat feladatait. A vízműtársulatok' és a közüzemi vállalatok beruházásait is figyelembe véve szinte valamennyi célt teljesítették vagy túlteljesítették. A vállalati gazdálkodó szervek támogatására 7,9 milliárd forintot fordítottak a tanácsok, közel 200 millió forinttal többet, mint 1986-ban. A vállalati támogatások legnagyobb része (89%-a) a lakóházak fenntartását szolgálta. Az e célra előirányzott 7,3 milliárd forint központi támogatást a lakbérek és a nem lakás céljára szolgáló bérlemények díja egészítette ki, így a lakóházjavításra fordítható források 12,3 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg közel 2 milliárd forinttal volt magasabb az 1986. évinél. A továbbra is meglevő kapacitáshiány miatt a rendelkezésre álló forrásokat nem mindenütt használták fel, ennek ellenére az előző évinél 4000-rel több, közel 34 ezer lakás felújítását tudták elvégezni. A lakosság társadalmi munkájának értéke 1987-ben kereken 20 milliárd forintot tett ki, 25%-kal többet, mint a megelőző évben. A társadalmi munka elsődlegesen a víz-, a gáz- és a szennyvízhálózat megvalósítását, az utak, a járdák építését, a lakókörnyezet szépítését szolgálta. A teljesítményérték nagy hányada a meglevő értékek védemlére, különösen a gyermekintézmények karbantartására irányult. A hagyománynak megfelelően Bács-Kiskun és Szolnok megyében a legmagasabb az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke (3859 forint, illetve 3493 forint). III. Egyes felhatalmazások végrehajtása Az 1987. évi állami költségvetésről szóló törvény lehetővé tette, hogy a költségvetés végrehajtásának biztosítására a jávóhagyott hiány erejéig a Minisztertanács — szükség esetén — még a költségvetési év során rövid lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól. A költségvetés egyensúlyának 1987. évi alakulása, a bevételek és a kiadások időbeli eltérése szükségessé is tette, hogy a 'kapott felhatalmazás alapján év közben 25 milliárd forint összegű jegybanki hitelfelvételre kerüljön sor. A hiány végleges rendezésére — az említett rövid lejáratú hitelnek hosszú lejáratúvá való átalakításán túl — további 9808 millió forint hosszú lejáratú hitel felvételére van szükség. Az 1987. évi állami költségvetésről szóló törvény a költségvetés hiányának finanszírozására vonatkozó felhatalmazás mellett rendelkezett bizonyos, az 1987. évi költségvetéstől jórészt független kérdések pénzügyi rendezéséről is. Ennék keretében feljogosította a Kormányt arra, hogy bizonyos vállalati adósságok átvállalása, illetőleg az újonnan alakult kereskedelmi bankok alaptőke-juttJatása miatt hitelt vegyen föl. Ezek a hitelek — mivel a felvételükre 1986 decemberében került sor — megjelentek az 1986. év végi adósságállományban. A Magyar Nemzeti Banktól 20 546 millió forint összegben felvett hosszú lejáratú hietelből néhány vállalat adósságainak átvállalására, és ezen keresztül az érintett gazdálkodók pénzügyi helyzete rendezésére került sor. A hitelből az állam a Lenin Kohászati Művek (6224 millió forint), az Özdi Kohászati Üzemek (4420 millió forintX a Magyar Alumíniumipari Tröszt (2463 millió forint), a Tungsram Rt. (2644 millió forint), a Hajdúsági Cukorgyár (1008 millió forint), a Ganz-MÁVAG {2637 millió forint) előző években felhalmozódott állami- és fejlesztésikölcsöntartozásait, valamint azok 'kamatait fizette vissza az érintett bankoknak. Ugyancsak hitelből lehetett biztosítani az 1987. év elejétől létrejött új kereskedelmi bankok és az 1986 közepén átszervezett biztosítóintézetek induló alaptőkével való ellátásához szükséges forrást. A három új kereskedelmi bankban a legnagyobb részvényes az állam. A részvényjegyzés forrásául egyfelől a jegybanktól felvett 11,5 milliárd forint hitel, másfelől az összesen 9 milliárd forint értékben kibocsátott államadóssági kötvények egy része szolgált. Ezek a kötvények az államadósság részét képező, bemutatóra szóló, forgatható, átruházható értékpapírok. Az új 'kereskedelmi bankok közül a hitelből a Magyar Hitel Bank Rt. 4,5 milliárd forint, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 3,8 milliárd forint és a Budapest Bank Rt. 1,2 milliárd forint értékű alaptőke-részvényét vásárolta meg az állam. Az állami részvények másik részét e három banknál 1930, 1500 és 750 millió forint értékű államadóssági kötvény testesíti meg. Az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító a jegybanki hitelből l-l milliárd forint alaptőkéhez jutott. A két intézet ezen felül 2010, illetőleg 1850 millió forint értékű kötvény tulajdonosa lett alaptőke-, illetőleg kockázatitőkejuttatásként. Mindezek mellett a Magyar Külkereskedelmi Bank alaptőkéje kiegészítéséül 440 millió forint, a Magyar Nemzeti Bank pedig 520 millió forint értékű kötvényt kapott. Utóbbinál ez — a kétszintű bankrendszer létrehozása keretében — a korábbi pénzintézeti érdekeltségei forrásainak rendezéséhez kapcsolódott.