Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 425 lett a tégla- és cementipari árkiegészítés összege. Ennek oka alapvetően az építőanyag-ipari termékekben mutatkozó hiány enyhítése érdekében végzett többlettermelés és az évközi energiaáremelés ellentételezése. Az élelmiszeripar termelési támogatását növelte az, hogy ebben az évben itt került folyósításra a Gabona Tröszt és a növényolaj ipar mintegy 1,1 milliárd forint öszszegű támogatása. Enólkül számítva — főként a sütőiparban a kenyér fogyasztói árának emelése miatt — az ágazat támogatása mérséklődött. A tervezetthez képest mintegy 300 millió forinttal több a gyapjúfelvásárlás támogatása. Az import-árkiegészítés összege minimális, 66 millió forint. Az energiahordozók közül a kedvező időjárási viszonyok miatt nem volt szükség fűtőolaj importra, a szén behozatala is elmaradt a tervezettől. A földgáz- és a fehérjetakarmánybehozatal támogatásának folyósítására pedig döntően ez évben került sor. A konvertibilis elszámolású kivitelre elszámolt adó-visszatérítés és mezőgazdasági, élelmiszeripari exporttámogatás 24,2 milliárd forint volt; ez az előirányzatnál 1,8 milliárd forinttal kisebb. Ez azzal függ össze, hogy a kivitel szokásosnál nagyobb hányada teljesült a IV. negyedévben, s az erre jutó adó-visszatérítés egy részének pénzügyi elszámolása 1988-ra húzódott át. A szocialista államközi elszámolások 1987-ben elérték a 51 milliárd forintot; ez a tervezettnél 8,2 milliárd forinttal több támogatás folyósítását jelenti, amelynek java részét az élelmiszeripar kapta. A többleteket az export áruszerkezetében bekövetkezett változásokon kívül 'az exportárak és a belföldi termelői árak eltérő alakulása okozta. A fogyasztói forgalomból származó adókmik és a fogyasztói árkiegészítésnek az 1987. évi egyenlege 55,6 milliárd forint, 1,5 milliárd forinttal kevesebb az előirányzatnál. A fogyasztói forgalomból származó bevételek 3 milliárd forinttal haladják meg a tervezettet. Ennek alakulásában háromféle hatás játszott szerepet. A terven felüli fogyasztóiár-emelések (cereáliák, dohányáruk, üzemanyagok) növeitéK az adó összegét. Az év második felében kialakult felvásárlási láz hatására megnövekedett fogyasztás adótöbbletet eredményezett. Ezzel egyidőben a bornál, a sörnél és az egyéb szeszes italoknál az áremelések miatt a fogyasztás a számított szint alatt maradt. Az adóbevételek 35,5%-át az élvezeti cikkek, 29,5%-át az ásványolaj-ipari termékek, 8,6%-át a ruházati cikkek, 22,6%-át a vegyes iparcikkek fogyasztása utáni befizetések adják. A fogyasztói árkiegészítés összege 4,5 milliárd forinttal több a tervezettnél. A túllépésben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy a hús és a húskészítmények, a tej és a tejtermékek, a háztartási energia és a gyógyszerek fogyasztása az előirányzott, csökkenés vagy stagnálás helyett növekedett. Hozzájárult a többlethez az is, hogy a felvásárlási láz az élelmiszereket, a csecsemőruhákat, a gyermeklábbeliket 'és a szilárd tüzelőanyagokat is érintette. Az árkiegészítés 24— 24%-át az élelmiszerek, a tüzelőanyagok és a gyógyszerek, 10—10%-át a személyszállítás és a távhőszolgáltatás, 5%-át a ruházati cikkek támogatása teszi ki. 2. A lakosság költségvetési befizetései Az államháztartási mérleg adatai szerint a lakosság adó- és illetékbefizetéseinek összege a tervezettnél 1,8 milliárd forinttal nagyobb, 30,2 milliárd forint volt. Ez 13,4%-kal az előző évi bevételt is meghaladta. Az állami költségvetés lakossági adó- és illetékbevételei 10,5%-kal, a tanácsokéi 17,8%-kal növekedtek az 1986. évihez képest. A társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék összege 42,8 milliárd forint volt; ez /lényegében megfelel a tervezettnek, de az 1986. évit 3,2 milliárd forinttal meghaladta. A tanácsi költségvetés lakosságtól származó bevételeinek közel 60%-a a magántevékenységet folytatókat terhelő adókból (általános jövedelemadóból, háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójából és a magánszemélyek forgalmi adójából) ered. A magántevékenységek kibontakoztatása érdekében hozott intézkedések kedvező hatására utal, hogy az egyéni vállalkozók és a jövedelemadó-köteles tevékenységet folytatók által befizetett általános jövedelemadó 1987-<ben több mint 20%-kal haladta meg az 1986. évit. Ebben az adófizetők számának emelkedése mellett (a kisiparosok, a magánkereskedők és az egyéb tevékenységet folytaitok létszáma az elmúlt 'évben meghaladta a 200 ezer főt) meghatározó szerepet játszott a magántevékenységek jövedelemalakulása. Hozzájárult a befizetések növekedéséhez az is, hogy az adóhatóságok javuló adóellenőrzési munkája kisebb lehetőséget adott a ténylegesen megszerzett jövedelmek adózás alóli kivonására. Az illetékekből származó 1987. évi tanácsi bevételek több mint 14%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az illetékek törvényi szintű újraszabályozásakor végrehajtott módosítások bevételcsökkentő hatása elmaradt. Ebben szerepe volt az ingatlanforgalom bővülésének és az ingatlanárak további — erőteljes — emelkedésének. A meghatározó azonban mégis az volt, hogy az illetékhivatalok személyi állományának megerősítése, a technikai színvonal növelése lehetőséget teremtett az ellenőrzési munka színvonalának jelentős javítására. A tárgyi adókból származó bevételek — a gépjárműadóból származókat kivéve — elmaradtak az előirányzottól. A borforgalmi-adóbevételek az elmúlt évi fagykárok miatt hozott központi intézkedések eredményeként több mint 30 millió forinttal csökkentek.