Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 395 ságáról, minőségéről, a címkén közölt adatok (jelölés) jogszerűségéről és a csomagolás alkalmasságáról. A minősítést a gyártmánylap mellékleteként kell megőrizni.. (3) Nem kell előzetes minősítő vizsgálatot lefolytatni a nyers élelmiszerekre és a mezőgazdasági kistermelők által a 3. § (1)—(2) bekezdése alapján előállított termékekre. 23. § (1) Az Állomás az előzetes minősítő vizsgálatához a termék kereskedelmi tárolásáról, kezeléséről, fogyasztói felhasználhatóságáról, csomagolásáról, a használati, kezelési útmutatóról beszerzi a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (a továbbiakban: KERMI) szakvéleményét is. (2) Az Állomás a megkeresésével egyidejűleg a termék mintáját vizsgálatra alkalmas mennyiségben és minőségben, a gyártmánylap másolatát és mellékleteit megküldi a KERMI-nek- Ha a KERMI az Állomás megkeresésére 30 napon belül nem válaszol, az Állomás saját vizsgálata alapján dönt. (3) A KERMI vizsgálati költségeit az Állomás a vizsgálati költségből átutalja a KERMI részére. 24. § (1) Az Állomás a minősítésről a 7. számú melléklet szerint bizonyítványt állít ki, amely egyben tanúsítja, hogy a termék a szabvány előírásainak megfelel, illetőleg közfogyasztásra alkalmas. (2) Az Állomás a minősítő bizonyítvány kiadását megtagadja, ha a) a termék közfogyasztásra alkalmatlan, b) a címkén közölt adatok a jogszabályi előírásóknak nem felelnek meg, c) a KERMI szakvéleménye alapján a termék forgalomba hozatalra alkalmatlan. 25. § Az új termék minősítését az Állomás az élelmiszer-előállítónak, a területileg illetékes Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnak (a továbbiakban: KÖJÁL) és a KERMI-nek megküldi. 26. § Üj élelmiszer az a bélföldön még közfogyasztásra nem került élelmiszer, amelyben új érzékszervi, összetételi vagy táplálkozási jellemző keletkezhet azáltal, hogy azt a) részben vagy egészben élelmiszer-előállítására korábban nem használt anyagból vagy lényegesen megváltozott összetételben vagy b) a korábbitól lényegesen eltérő gyártási eljárással állítottak elő. 27. § (1) Vitaminnal dúsított az élelmiszer, ha annak . vitamintartalma különleges nemesítési, tenyésztési, termelési vagy tárolási eljárás alkalmazásával, illetve természetes, vagy szintetikus vitamin hozzáadásával a hasonló jellegű készítmények vitamintartalmát jelentős mértékben [(3) bekezdés] meghaladja. (2) Élelmiszereket csak olyan vitaminokkal szabad dúsítani, amelyek az élelmiszerben természetesen is előfordulnak, illetőleg a hasonló célt szolgáló élelmiszerekben természetben jelen vannak, és amelyeket a 8. melléklet felsorol, vagy a Főfelügyelőség esetenként engedélyezett. (3) Az élelmiszert olyan mértékben kell vitaminnal dúsítani, hogy a vitamintartalom a készítmény egy napi átlagos adagjában a 8. számú melléklet szerinti napi ajánlott vitamin beviteli érték 1 3-át adja. 28. § (1) Diétás az az élelmiszer, amelyben valamely tápanyag vagy táplálkozásbiológiailag fontos hatóanyag mennyisége lényegesen eltér a hasonló jellegű, általánosan használt élelmiszerekétől, és különleges összetétele vagy az alkalmazott technológia miatt gyógyélelmezésre, betegségek megelőzésére alkalmas, továbbá azok a különleges táplálkozási igények kielégítését szolgáló élelmiszerek, amelyeket diétás célra állítottak elő. (2) Nem diétás élelmiszer az, amelyet nem kizárólag diétás célra készítenek, bár azokat diétás étrendhez felhasználják. (3) A diétás élelmiszerek főbb típusait és ezek jellemzőit a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. 29. § (1) A csecsemőtáplálás céljára előállított élelmiszer egy éven aluli gyermekek (csecsemők), a kisgyermekek táplálásának céljára előállított termékek 1—3 éves korú gyermekek táplálására, illetve táplálkozásának kiegészítésére szolgálnak, ide nem értve a csecsemők állandó és hozzátáplálására, valamint gyógyélelmezésére alkalmas gyógytápszer készítményeket. (2) A csecsemő- és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszerek főbb típusait a 10. számú melléklet tartalmazza. Ezek a termékek vitamindúsítás esetén is csecsemő- és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszernek minősülnek. 30. § Gyógyhatású anyaggal dúsított élelmiszer az az élelmiszer, amelyet gyógyszernek nem minősülő, a 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alapján engedélyezett gyógyhatású anyaggal dúsítanak.