Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 14. szám

382 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám — a külföldi részvétellel működő jogi személyiségű gazdasági társulásra. (3) A bérszabályozás rendszerére, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználására és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségére vonatkozó szabályokat — a pénzintézetek (a Magyar Nemzeti Bank kivételével), az Állami Fejlesztési Intézet, valamint a Pénzintézeti Központ tekintetében a pénzügyminiszter — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Tervhivatal elnökével, az illetékes szakszervezettel és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben —, — a Magyar Nemzeti Bank tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke — a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és az illetékes szakszervezettel egyetértésben —, jogszabályban állapítja meg." 2. § Ez a rendelet 1988. évi július hó i. napján lép hatályba; egyidejűleg az egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról szóló 93 1987. (XII. 30.) MT rendelet 1. §-a, valamint a vállalati bérszabályozásról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1988. (IV. 11.) MT rendelet hatályát veszti. Grósz Károly s. k., a Minisztertanács elnöke Minisztertanács tagjainak rendeletei A kereskedelmi miniszter és a szociális- és egészségügyi miniszter 7 1988. (VI. 30.) KeM—SZEM együttes rendelete az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény* végrehajtásáról Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: ÉT) 37. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben — a következőket rendeljük: 1. § E rendelet alkalmazása szempontjából: a) vendéglátó termék: a vendéglátás, a közétkeztetés keretében előállított étel, ital, cukrászati készítmény, by étel: ételnyersanyagokból szükség szerint adalékanyagok hozzáadásával, konyhatechnológiai alap (főzés, párolás, sütés) vagy kiegészítő műveletekkel (sűrítés, lazítás, ízesítés, fűszerezés, for* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1976. évi 32. számában. mázás, hűtés, melegítés, adagolás stb.) vagy azok részműveletei útján közvetlen fogyasztásra készített vagy előkészített termék, ide nem értve a fogyasztói csomagolásban forgalomba hozott tartósított félkész és készételeket (gasztrofol), c) cukrászati készítmény: ételnyersanyagból szükség szerint adalékanyag hozzáadásával cukrászati technológiával előállított félkész- és késztermék, ideértve a fagylaltot is, d) ételnyersanyag: a vendéglátó termék előállításához szükséges növényi, állati eredetű mezőgazdasági, élelmiszeripari, illetve ásványi eredetű termék, ideértve a félkész- és készterméket is, e) adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag, melyet élelmiszerként, vendéglátó termékként — tekintet nélkül tápértékére — önmagában általában nem fogyasztanak és ételnyersanyagként sem használnak, de amelyet vendéglátó termékhez az előkészítés, előállítás, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán abból a célból adnak hozzá, hogy a vendéglátó termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja; továbbá az az anyag, amelyet ételnyersanyaghoz, a vendéglátó termékhez az előállítás, a feldolgozás folyamán, az adott technológiai cél eléréséhez alkalmaznak, és amely elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok jelenlétét okozza a vendéglátó termékben (technológiai segédanyag), f) diétás vendéglátó termék az, amelyben valamely ételnyersanyag vagy adalékanyag menynyisége lényegesen eltér a hasonló jellegű vendéglátó terméktől és különleges összetétele vagy az alkalmazott előállítási mód miatt gyógyélelmezésre, betegségek megelőzésére alkalmas, továbbá az a különleges táplálkozási igények kielégítését szolgáló vendéglátó termék, amelyet diétás célra állítanak elő, g) kereskedő: vendéglátó vagy élelmiszerkereskedelmi tevékenységet, illetve saját kezelésű étkezőhelyen munkahelyi, intézményi ellátást (közétkeztetés) végző jogi és magánszemély, valamint ezek társasága. Az ÉT. 6. §-ához 2. §, (1) Vendéglátó termékkel, ételnyersanyaggal, illetve élelmiszerekkel közvetlenül érintkező kereskedő, illetve dolgozó munkaköri alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatáról, egészségügyi könyvvel történő ellátásáról, valamint foglalkoztatásának egészségügyi feltételéről külön jogszabályok rendelkeznek. (2) Vendéglátó termékkel, ételnyersanyaggal, élelmiszerekkel közvetlenül érintkező tevékenységet nem végezhet, ilyen munkakörben nem foglalkoztatható: a) az, akit az előírt orvosi vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánítottak, b) az, aki az előírt orvosi vizsgálatnak nem vetette alá magát, c) az, aki munkaképtelenséggel nem járó, de fertőzést okozható módon megbetegszik, vagy