Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 929 térített összegben. (Az ideiglenes melléképítmények meg­rendelő által megtérített összegét, mint az önálló kalkulá­ciós egység közvetlen önköltségét kell elszámolni.) Az ideiglenes melléképítmények közvetlen önköltségé­ből a megrendelő által megtérítendő elhasználódást a megrendelő és a kivitelező közötti szerződésben kell sza­bályozni. Az ideiglenes melléképítmények elhasználódá­sának mértékére vonatkozó normákat a vállalkozás alakít­ja ki. Az önálló kalkulációs egységként elszámolt ideigle­nes melléképítmények közvetlen önköltségéből az épít­ményt terhelő arányos részt, annak részletezését a vállal­kozás határozza meg. f) Munkahelyre település közvetlen önköltsége Itt lehet kimutatni az építőipari szervezetnek az építési és szerelési munkahelyre való ideiglenes településével, fel­és levonulásával kapcsolatosan felmerülő, továbbá a felvo­nulási építmények (igazgatási, szociális, egészségügyi, üze­mi épületek, építmények) megépítésének és bontásának — közvetlen önköltségbe tartozó — költségeit, az 1—6. költségtényezők szerinti megbontásban, a visszanyerhető­ként aktiválandó anyagok nyilvántartásba vételi értékével csökkentett összegben, valamint a visszanyerhetőként ak­tivált anyagok mennyiségi és értékveszteségét, a felvonu­lási építményeket helyettesítő állóeszközök (vasúti és köz­úti, iroda-, raktár-, műhely-, fürdő-, mosdó-, étkező-, labo­ratóriumi, szervizkocsik és utánfutók, szállítótartályok, mozgatható térelemek stb.) fel- és elvontatási költségeit, a bérelt építmények, helyiségek bérleti díjait, a megrendelő ilyen irányú számlázott szolgáltatásait, ha azt a vállalkozás építményeként kívánja megfigyelni. Ide tartozó költségnek lehet tekinteni: a) Az építési és szerelési munkahely felvonulási terüle­te előkészítésének, az építés és szerelés befejezésével a fel­vonulási terület helyreállításának — közvetlen önköltség­be tartozó — költségeit. b) A téli munkavégzés összes — közvetlen önköltség­be tartozó — költségeit, ideértve a téli munkavégzéshez al­kalmazott berendezések építésének és bontásának, illetve elhasználódásának, valamint a téli munkavégzéshez szük­séges gépek közvetlen költségeit is. c) A munkavégzéshez szükséges munkahelyi berende­zések (munkapadok, anyagelválasztó rekeszek, mobil tá­rolók, kiépítést nem igénylő táblák, korlátok, lámpák, jel­zésekés egyéb felszerelési tárgyak) építésének és bontásá­nak — közvetlen önköltségbe tartozó — költségeit. A munkahelyre település költségei között kimutatha­tók a keverőtelepek fel- és leszerelésének, helyszínre és vissza- (tovább-) szállításának költségei is, ha azokat a köz­vetlen gépek költségei, illetve az ipari tevékenység költsé­gei nem foglalják magukban. Az önálló kalkulációs egységként elszámolt felvonulás (munkahelyre település) közvetlen önköltségéből az épít­ményt terhelő arányos részt, annak részletezését a vállal­kozás határozza meg. d) Különleges körülmények miatti többletköltségek közvetlen önköltsége Itt lehet kimutatni azokat — az előbbiekben fel nem so­rolt, de a közvetlen önköltségbe tartozó — költségeket, az 1—6. költségtényezők szerinti megbontásban, amelyek azért merültek fel, mert az építőipari tevékenységet, az építmény kivitelezését az átlagostól, a szokványostól elté­rő, el nem hárítható többletköltséget előidéző körülmé­nyek között kell végezni, s ezek a többletköltségek tényle­gesen is elkülöníthetők. Ide tartoznak az építési munkahely eseti különleges adottságai miatt, a munka megvalósításával járó, külön el­számolt bérpótlékok (mélységi, magassági, egészségügyi, vízfolyás feletti, egyéb veszélyességi stb. pótlék), s azok tár­sadalombiztosítási járuléka is. Ide tartozhat a kivitelező által végzett és az építési és szerelési munka értékében térülő tervezési és beruházás­szervezési tevékenység közvetlen önköltsége. 9. Az építmény, az építőipari szolgáltatás normatív közvet­len önköltsége Az építményt, az építőipari szolgáltatást alkotó kalku­lációs egységek közvetlen önköltségének és az építmény külön költségeinek összesített értéke. 10. Értékkülönbözetek Értékkülönbözetként lehet számításba venni pl.: — a közvetlen anyagköltségként elszámolt saját előál­lítású félkész és késztermékek (előkészített anyagok, szer­kezetek, keverékek) elszámolási egységáron számított ér­téke és tényleges közvetlen önköltsége közötti különböze­tét (készletérték-különbözetének felhasználásra jutó há­nyadát), — a közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok anyagár­különbözetét, — a saját eszközökkel végzett szállítási és rakodási te­vékenység díjtételekkel elszámolt értéke és tényleges köz­vetlen önköltsége közötti különbözetet, — az építőipari gépek (belső) gépbérleti díjakkal elszá­molt értéke és tényleges közvetlen önköltsége közötti kü­lönbözetet, — a közvetlen bérek járulékainak tervezett pótlék­kulcs alapján számított és tényleges összege közötti külön­bözetet akkor, ha annak mértéke éves szinten az 5%-ot nem haladja meg stb. A félkész és késztermékek, a saját eszközökkel végzett szállítási és rakodási tevékenység, az építőipari gépek stb. tényleges közvetlen önköltségét az ágazati számlakeretek előírásai szerint kell megállapítani. 11. Az építmény, az építőipari szolgáltatás közvetlen ön­költsége AJ építmény, az építőipari szolgáltatás normatív köz­vetlen önköltségének az értékkülönbözetekkel tényleges kötetlen önköltségre módosított összege.

Next

/
Thumbnails
Contents