Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

930 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám 3. számú melléklet a 60/1988. (XII. 24.) PM rendelethez . L A mezőgazdasági tevékenység kalkulációs egységei A mezőgazdasági tevékenység kalkulációs egységeit .a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke és a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke, valamint a mezőgazdasági termelés és a gazdálkodás sajátosságai figyelembevételével a vállalkozó határozza meg. A mezőgazdasági tevékenységnél kalkulációs egység lehet: a) termék (növénytermelés terménye, terméke, állati termék és az állatok tömeggyarapodása), b) termékcsoport, ikertermék, c) technológiai folyamat, d) termelési egység (hektár, takarmányozási hónap stb.), e) mezőgazdasági szolgáltatás és melléktevékenység, f) állatok élőtömege. II. A mezőgazdasági termékek önköltségszámításának kalkulációs sémája 1. Közvetlen anyagköltség 2. Közvetlen bérköltség 3. Közvetlen bérek társadalombiztosítási járuléka 4. Egyéb közvetlen költség a) Értékcsökkenési leírás b) Álló- és forgóeszköz fenntartási költség c) Segédüzemi költségek d) Felhasznált befejezetlen termelés egyéb költségei e) Egyéb költségek 5. Le: Növénytermelés káreseménye miatt elszámolt összeg 6. Közvetlen költség összesen (1+2+3+4—5) 7. Le: Melléktermék értéke 8. Fő termék közvetlen költsége (6—7) 9. Főágazati általános költség 10. Szűkített költség (8+9) III. A közvetlen önköltség kalkulációs költségtényezőinek tartalma A közvetlen költségek körét és tartalmát a vállalkozó a sajátosságai, valamint a következőkben felsoroltak figyelembevételével a vállalkozó határozza meg. Közvetlen költség minden olyan, a termék előállítása és a szolgáltatás teljesítése érdekében felmerült költség, amely a-kalkulációs egységre utalványozható, illetve amelynek a kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható és elszámolható. 1. Közvetlen anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni mindazokat az anyagköltségeket, amelyek a kalkulációs egység terhére utalványo/hatök, vagy elszámolhatók: — a felhasznált vásárolt ipari, mező- és erdőgazdasági eredetű termékek — beleértve a raktárra nem vehető villamosenergia, gáz stb. — értékét; — a felhasznált saját termelésű termékek értékét (beleértve a legelőgazdálkodás felosztott költségeit is); — a felhasznált befejezetlen termelés értékében kimutatott közvetlen anyagköltség összegét, ha az nem időarányosan került felosztásra; — a tenyész-, igásállatok eladásakor, hízóbaállításakor, saját üzemi konyhának történő átadásakor a tenyészérték és a visszanyert érték (eladási ár, hízóba állítás és saját húsüzem részére történő átadás esetén a hízóállat nyilvántartási áron számított érték) levágáskor a tenyészérték és a készletre vett (eladott) termék értéke közötti különbözet, a tenyészállatok tenyészértékének csökkenéseként folyamatosan elszámolt összeget. A vásárolt és felhasznált ipari, mező- és erdőgazdasági eredetű termékek értékét az utókalkulációban tényleges beszerzési áron kell szerepeltetni. Ha a vállalkozó a vásárolt termékeket elszámolóáron tartja nyilván, a felhasználásra jutó anyagárkülönbözet elszámolásának módját a számlakeretben foglaltak alapján a számlarendjében határozza meg. A felhasznált saját termelésű termékeket a kalkulációban értékelés alapjául szolgáló önköltségen kell anyagköltségként kimutatni. A közvetlen anyagköltséget csökkenteni kell a hasznosítható hulladék értékével. 2. Közvetlen bérköltség Közvetlen bérköltségként kell a kalkulációban kimutatni a kalkulációs egységre közvetlenül elszámolt pénzbeni és természetbeni munkabért, munkadíjat. Munkabérként, munkadíjként kell kimutatni a törzsbért (teljesítménybért, időbért, túlórák alapbéreit túlórapótlék nélkül, a részesművelésért járó bért stb.); a bérköltség terhére folyósított prémiumot és jutalmat; a bérpótlékot; a kiegészítő fizetést; az egyéb bért (munkabérköltségként elszámolt újítási díj, mellékfoglalkozásúak és másodállásúak részére kifizetett bér stb.). Itt kell szerepeltetni a felhasznált befejezetlen termelés értékében kimutatott közvetlen bérköltség összegét, ha az nem időarányosan került felosztásra.