Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

926 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám vétlen anyagok szállítási és rakodási költségét a beszerzési ár részeként is figyelembe lehet venni. Elszámolóár alkalmazása esetén a felhasználásra jutó anyagárkülönbözet elszámolásának módját és ezzel azt, hogy az melyik költségtényezőben jelenik meg — az ágazati számlakeretekben foglaltak alapján — a számlarendben kell meghatározni. A felhasznált saját termelésű termékek (anyagok, szerkezetek, előkészített anyagok, keverékek) értékét a kalkulációban elszámolási egységáron kell számításba venni. Elszámolási egységárként belső elszámolóárat (diktált vagy kalkulált haszonnal növelt teljes önköltséget), vagy a vonatkozó árrendeletek szerint érvényesíthető (kalkulált) termékárat (termelői árat) célszerű alkalmazni. A felhasznált saját termelésű termékek elszámolási egységáron, valamint közvetlen önköltségen számított értéke közötti különbözetet (készletérték-különbözetet) értékkülönbözetként lehet elszámolni. A kalkulációs egységnél keletkezett hulladékok értékét vagy a közvetlen anyagköltséget, vagy a közvetlen irányítás általános költségeit csökkentő tételként lehet elszámolni. 2. Szállítási és rakodási költség Szállítási és rakodási költségként kell kimutatni a kalkulációs egység kivitelezéséhez, elvégzéséhez, a szerkezetek megvalósításához szükséges, közvetlenül felhasznált fuvarigényes anyagoknak a termelőhelyről, a feladóállomásról a vállalkozás központi telephelyéig, illetőleg a termelőhelyről, a feladóállomásról közvetlenül az építési munkahelyig történő továbbításának, egyszeri (elsődleges) deponálásának költségeit. A szállítási és rakodási költségeket az áruszállítási díjtarifákkal, díjtételekkel vagy a vállalkozás saját tervezésű (fedezeti összeget is tartalmazó) díjtételeivel célszerű elszámolni. A szállítási és rakodási költségek díjtételekkel elszámolt értéke és a ténylegesen számlázott, illetve a saját szállítási és rakodási tevékenység díjtarifákkal vagy saját díjtételekkel elszámolt értéke és közvetlen önköltsége közötti különbözetet értékkülönbözetként lehet kimutatni. Fuvarigényes anyagoknak lehet tekinteni azon közvetlen anyagokat, amelyeknél a vállalkozás környezeti (beszerzési, felhasználási helyek) adottságai mellett a szállítási és rakodási költség az anyagértékéhez viszonyítva jelentősnek tekinthető, illetőleg azon közvetlen anyagokat, amelyeket a vállalkozás jegyzékbe foglalással annak minősít. Nem szabad szállítási és rakodási költségként elszámolni a kalkulációs egység kivitelezéséhez, elvégzéséhez közvetlenül nem szükséges (nem közvetlenül felhasznált) anyagok, továbbá a gépek, berendezések, a nem fuvarigényes közvetlen anyagok szállításával, rakodásával kapcsolatos költségeket, továbbá a megrendelő által térítésmentesen adott fuvarigényes anyagok térítésmentesen biztosított szállítási és rakodási szolgáltatásának értékét. 3. Közvetlen bérköltség Közvetlen bérköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység kivitelezéséhez, a szerkezetek beépítéséhez, szereléséhez, megvalósításához szükséges munkaidőre kifizetett munkabért. Közvetlen bérköltségként kell elszámolni az építőipari tevékenység elvégzésében közvetlenül részt vevők munkában eltöltött munkaidejére kifizetett (számfejtett) munkabért is. A közvetlen bér magában foglalja: — a vállalkozásnál műszakilag indokolt munkaidőre teljesítménybérben, időbérben vagy ezek kombinációjában elszámolt munkabért (törzsbért, az állásidőre fizetett munkabér nélkül), — a meghatározott feladatok teljesítéséért az építőipari tevékenységben közvetlenül résztvevőknek a bérköltség terhére elszámolt céljellegű prémiumát, jutalmát. A műszaki tartalom, funkció megvalósításához a vállalkozásnál műszakilag indokolt időnormákat, az időnormák órabéreit a vállalat határozza meg, s foglalja jegyzékbe. A Szabályzatában kell rögzíteni az építőipari tevékenység elvégzésében közvetlenül részt vevők körének felsorolását, munkában töltött idejük megállapításának módját. Nem szabad közvetlen bérköltségként kimutatni azokat a közvetlen béreket, amelyek más költségtényezők részét képezik. 4. Közvetlen bérek járulékai A közvetlen bérek járulékai a kiegészítő fizetéseket, a közvetlen bérköltségnél, az építmény külön költségeinél figyelembe nem vett bérpótlékokat, továbbá a kiegészítő fizetések, a bérpótlékok és a közvetlen bérköltség együttes összegét terhelő társadalombiztosítási járulékot foglalják magukban. A közvetlen bérek járulékai címen a kalkulációba beállítandó összeget az éves tervezett pótlékkulcs vagy az időszakonként (negyedévenként) kiszámított tényleges pótlékkulcs alapján lehet meghatározni. A Szabályzatban kell rögzíteni a közvetlen bérek járulékai megállapításának szabályait. A közvetlen bérek járulékainak tervezeti pótlékkulcs alapján számított és tényleges összege közötti különbözetet értékkülönbözetként el lehet számolni akkor, ha annak a tervezett pótlékkulccsal számított összeghez viszonyított mértéke éves szinten az 5%-ot nem haladja meg. Ha a különbözet mértéke éves szinten az 5%-ot meghaladja, a különbözet összegével a közvetlen bérek járulékai címén egész évben elszámolt összeget kell helyesbíteni. 5. Közvetlen gépköltség Ezen költségtényezőnél kell kimutatni a kalkulációs egység kivitelezéséhez, a szerkezetek beépítéséhez, szereléséhez, megvalósításához, a kalkulációs egység szerinti építőipari szolgáltatás elvégzéséhez a vállalkozásnál műszakilag szükséges és állóeszköznek minősülő gépek (bel-