Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 927 ső) gépbérleti díjakkal és a műszakilag indokolt helyszínen tartási (igénybevételi) idő figyelembevételével teljesít­ményarányosan elszámolt költségeit. A közvetlen gépek közé tartozó, a kalkulációs egység ki­vitelezéséhez szükséges, teljesítményarányosan elszámo­landó gépek, illetve az építmény- és időarányosan elszá­molásra kerülő gépek körét a vállalat határozza meg és foglalja a (belső) gépbérleti díjakkal külön-külön jegyzék­be. Ezen jegyzékekbe nem tartozó, továbbá az állóeszköz­nek nem minősülő gépek költségeit — a 6. Egyéb közvet­len költségek költségtényezőnél leírtak kivételével — a közvetlen irányítás általános költségei között kell elszá­molni. A (belső) gépbérleti díjakat gépenként, a várható, éves állandó jellegű költségek (a vállalkozás döntésétől függő­en az üzemeltetési költségek) és a kalkulált fedezet, továb­bá a tervzett (elvárható) gépműszakidő (az építéshelyen eltölthető idő: naptári nap, gépműszakóra) figyelembevé­telével kell egy napra, egy gépműszakórára számítva előre meghatározni. A közvetlen gépek (belső) gépbérleti díjakkal elszámolt értéke és a ténylegesen számlázott, illetve saját gépek köz­vetlen önköltsége közötti különbözetet értékkülönbözet­ként lehet kimutatni. Nem lehet a közvetlen gépek költségeként kimutatni a gépek kihasználatatlansága miatt felmerülő költségeket, továbbá a megrendelő által térítésmentesen átadott és tel­jesítményarányosan, illetve építmény- és időarányosan használt gépek bérleti díját. 6. Egyéb közvetlen költségek Ezen költségtényezőnél kell kimutatni — a kivitelező szakirányítása mellett végzett — a megrendelő által a kal­kulációs egység kivitelezéséhez felajánlott társadalmi munka értékét, a társadalmi munka elvégzését követően. Ugyancsak ezen költségtényezőnél kell kimutatni a más vállalkozás által elvégzett — alvállalkozói teljesítménynek nem minősülő — szolgáltatások díját is, a számlázott ér­tékben. Az egyéb közvetlen költségek között lehet elszámolni, illetve ide lehet átvezetni az építőipari tevékenységet vég­ző dolgozók kiküldetésével, külszolgálatával kapcsolatos és közvetlenül a kalkulációs egységre elszámolható utazás költségeit (a saját személyszállító járművek közvetlen ön­költségéből, illetve számlázott költségeiből az igénybe vett km-teljesítményekkel arányos összegben, vagy a saját gép­jármű használatáért fizetett térítést tételesen, iHetve km­arányosan, az egyéb utazási költséget tételesen), napidíja­it, szállásköltségeit. Az egyéb közvetlen költségek közé sorolhatók a saját és az idegen számítógépes szolgáltatás, fénymásolás, sokszo­rosítás, fotózás, mikrofilmlaboratórium, egyéb kisegítő üzem költségei is (közvetlen önköltségen, illetve a szám­lázott összegben), ha azok az árban külön tételben nem ke­rülnek felszámításra. Az egyéb közvetlen költségek között elszámolható min­den olyan költség, amely nem tartozik az előbbi költségté­nyezők és az építmény külön költségei közé, amely a kal­kulációs egységre utalványozható, illetve megfelelő muta­tók, jellemzők alapján annak a kalkulációs egységre jutó értéke megállapítható és elszámolható. Ilyennek tekinthe­tő a kalkulációs egység megvalósításához, kivitelezéséhez használt — nem a segédszerkezeteknél felmerült — álló­eszköznek nem minősülő gépek, gyártóeszközök, állvány­anyagok, ideiglenesen beépített és kibontásra kerülő anya­gok elhasználódásának, átalakításának, karbantartásának teljesítményarányosan a kalkulációs egységre elszámolt hányada is. Nem mutathatók ki itt azon külön felszámíható költsé­gek, amelyek nem a kalkulációs egység szerinti építőipari tevékenységet terhelik, amelyek más költségtényezők ré­szét képezik. 7. A kalkulációs egység közvetlen önköltsége A költségkategória a kalkulációs egység közvetlen költ­ségei összegezésével határozható meg és a termelés mennyiségével közel arányosan változó költségeket tartal­mazza. 8. Az építmény külön költségei Az építmény külön költségei között azokat a — közvet­lenül elszámolható — költségeket célszerű kimutatni, amelyek az építési és szerelési munkahely helyi sajátossá­gaiból, különleges körülményeiből származnak, továbbá azokat, amelyek az építményszerkezetnek megfelelő kal­kulációs egységre közvetlenül nem számolhatók el, de az építmény megvalósításához, kivitelezéséhez szükségesek. Az ide tartozó költségek jellemzője az, hogy azok összege építményenként eltérő nagyságú. Az építmény külön költségei közé tartozhatnak, a vál­lalkozás választásától függően: a) Segédszerkezetek közvetlen önköltsége b) Építmény- és időarányos gépköltség c) Építménytől függő szállítási és rakodási költség d) Utalványozott munkásellátási költség e) Ideiglenes melléképítmények közvetlen önköltsége f) Munkahelyre település közvetlen önköltsége g) Különleges körülmények miatti többletköltségek közvetlen önköltsége. Ha az építőipari tevékenység kalkulációs egysége az építmény, akkor az itt felsorolt külön költségek a megfe­lelő 1—6. költségtényezőnél is elszámolhatók. a) A segédszerkezetek közvetlen önköltsége Ennél a költségtényezőnél lehet kimutatni az építmény kivitelezéséhez szükséges — a vállalkozásnál önálló kalku­lációs egységnek nem tekintett — állványozási, dúcolási munka stb. közvetlen önköltségét, az 1—6. költségténye­zők szerinti megbontásban. A segédszerkezetek közvetlen anyagköltsége állványanyagok, gyártóeszközök, ideiglene­sen beépített és kibontásra kerülő anyagok elhasználódá-

Next

/
Thumbnails
Contents