Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 925 Tevékenységek Jegyzéke szerinti építőipari szolgáltatás végzése. Az építőipari tevékenység önköltségszámítására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az ipari szolgáltatásnak minősülő gépek és gépi berendezések helyszíni technológiai szerelési munkáinak önköltségszámítása során is, ha azt a vállalkozás az építőipari tevékenységhez kapcsolódóan végzi. II. Az építőipari tevékenység önköltségszámításának kalkulációs sémája 1. Közvetlen anyagköltség 2. Szállítási és rakodási költség 3. Közvetlen bérköltség 4. Közvetlen bérek járulékai 5. Közvetlen gépköltség 6. Egyéb közvetlen költségek 7. A kalkulációs egység közvetlen . önköltsége (1+2+3+4+5+6) 8. Az építmény külön költségei 9. Az építmény, az építőipari szolgáltatás normatív közvetlen önköltsége (7+8) 10. Értékkülönbözetek 11. Az építmény, az építőipari szolgáltatás közvetlen önköltsége (9+10) A kalkulációs séma szerinti költségtényezők a vállalati, az ágazati (szakágazati, szakmai) sajátosságoknak, adottságoknak és információs igényeknek megfelelően részletesebben is tagolhatok, illetve a kalkulációs séma egyes költségtényezői az építőipari tevékenység jellegéből adódóan (pl. az építőipari szolgáltatásnál) el is hagyhatók. III. Az építőipari tevékenység közvetlen önköltsége kalkulációs költségtényezőinek tartalma Közvetlen költség minden olyan az építőipari tevékenység kalkulációs egysége kivitelezése, végzése érdekében felmerült költség, amely a kalkulációs egységre utalványozható, illetve amelynek a kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható és elszámolható e mellékletben foglalt tartalommal. A közvetlen önköltségben a továbbfelhasználásra kerülő saját előállítású félkész és késztermékeket, anyagokat, szerkezeteket elszámolási egységáron (termelői áron, belső elszámolőáron), a saját szállítások és rakodások értékét árutovábbítási díjtarifákkal vagy saját díjtételekkel, a gépköltséget belső díjakkal is el lehet számolni. (A vállalkozás a belső bérleti díjakat, illetve díjtételeket más költségcsoportok elszámolásánál is alkalmazhatja.) Az elszámolási egységár és a tényleges közvetlen önköltség, a díjtételekkel, belső gépbérleti díjakkal elszámolt teljesítményi érték és a közvetlen önköltség szintű szállítási és rakodási költség, illetve gépköltség közötti különbözet értékkülönbözetként kimutatható az ágazati számlakeretben előírtak szerint. Az értékkülönbözetek építmények közötti felosztásának szabályait a vállalkozás határozza meg, s rögzíti Szabályzatában. 1. Közvetlen anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni minden olyan felhasznált termék, szerkezet, berendezés stb. (a továbbiakban: anyag) értékét, amely a kalkulációs egység kivitelezéséhez, elvégzéséhez a vállalkozásnál műszakilag szükséges, amely a kalkulációs egység műszaki tartalomnak, funkciónak megfelelő kivitelezéséhez, elvégzéséhez a vállalati normák szerint ténylegesen beépítésre, felszerelésre kerül, számításba véve a szállítási, rakodási, tárolási, belső anyagmozgatási, vágási, faragási, bedolgozási stb. veszteséget is. A felhasználásban csak azokat a beépített, felszerelt anyagokat lehet figyelembe venni, elszámolni, amelyek a kalkulációs egység alkotó elemeivé válnak. Nem szabad közvetlen anyagköltségként kimutatni azoknak az anyagknak az értékét (még akkor sem, ha a kalkulációs egységre közvetlenül utalványozhatók), amelyek más költségtényezők részét képezik. Nem szabad közvetlen anyagköltségként elszámolni azon anyagok felhsználását, amelyek a szerkezetek kivitelezésekor (szerelésekor) elhasználódnak, ideértve az ideiglenesen beépített anyagok, a gyártóeszközök elhasználódását is. Nem szabad közvetlen anyagköltségként elszámolni a kalkulációs egység kivitelezéséhez, elvégzéséhez a megrendelőtől beépítés céljából térítésmentesen átvett és beépített anyagok értékét, továbbá a beépített használt anyagok használt és új értéke közötti különbözetet, a kibontott és ismételten beépített (visszaépített) anyagok értékét, ha az értékek közötti különbözetet, illetve a kibontott és ismételten beépített anyagok értékét a megrendelő nem számlázta le. (Ha leszámlázta, akkor azt vásárolt anyagként kell a kalkulációba beállítani.) A közvetlen anyagköltségbe tartozó anyagok körét a vállalkozás saját hatáskörében szabályozhatja. Az anyagnormákat naturáliákban kell meghatározni. A felhasználásként elszámolt anyagmennyiségek indokoltságát ellenőrizni kell (anyagelszámoltatás). Az elszámoltatási kötelezettség alá tartozó anyagok körét, az elszámoltatás gyakoriságát (határidejét) és módszereit (ideértve a különbözetek kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét is) a Szabályzatban rögzíteni kell. Az anyagelszámoltatás eredményes végrehajtásához biztosítani kell, hogy a műszakilag szükséges, valamint a ténylegesen felhasznált mennyiség az elszámoltatási kötelezettség alá tartozó anyagok körében megállapítható legyen. A kalkulációban a vásárolt anyagok értékét beszerzési áron számítva kell megállapítani. A nem fuvarigényes köz-