Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

4H8 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám dozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgál­tatásokra is. 66. § (1) Nem köteles mást eltartani, aki ezál­tal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. E szabály alól a törvény kivételt tehet. (2) Ha a tartásra köteles ez alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, ilye­nek hiányában pedig a sorban utána következő kötelezettekre hárul. (3) A tartást a kötelezett — választása szerint — saját háztartásában természetben vagy havon­ként pénzben szolgáltathatja. A jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételé­vel a tartás más módját is meghatározhatja. 67. § (1) A kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szü­lő érdekében a városi — községekre is kiterje­dően —, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bi­zottsága szociálpolitikai feladatot ellátó szakigaz­gatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal és az ügyész is indíthat pert. (2) Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogo­sultat saját háztartásában tartja és gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat. 68. § (1) A tartási követelés hat hónapra visz­szamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesít­hető. (2) Hat hónapnál régebbi időre tartási követe­lést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíte­ni, ha a jogosultat a -követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. 69. § (1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapítá­sának alapjául szolgáló körüményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoz­tatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni. (2) A tartás felemelését lehet kérni akkor is, ha a tartást közös egyetértéssel már eredetileg is számbavehetően kisebb összegben állapították meg, mint amennyi a törvény szerint járna, 2. A gyermek tartása 69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermeké­vel azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tar­tása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenes­ági rokona van. (2) A gyermeket gondozó szülő a tartást termé­szetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szol­gáltatja (gyermektartásdíj). 69/B. § A gyermektartásdíjról a szülők meg-* egyezésének hiányában a bíróság dönt. 69/C. § (l) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15— 25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a) a gyermek tényleges szükségleteire, b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszo­nyaira, c) a szülők háztartásában eltartott más — scH ját, illetőleg mostoha — gyermekekre, d) a gyermek saját jövedelmére is. (2) A kötelezettel szemben érvényesíthető ösz­szes tartási igény a jövedelme 50%-ᣠnem ha" ladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyer­mek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. (3) A tartásdíjat a) százalékos arányban, vagy b) határozott összegben, vagy c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. (4) A tartásdíj százalékos megállapítása eseté-* ben meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét isi 69/D. § (1) A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásá­ról nem gondoskodik. (2) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa — amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi — köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jog­szabályban meghatározott időre szükséges tartástl E követelések az anyát — amennyiben azt a tár-* sadalombiztosítás is megtérítené — akkor is meg­illetik, ha a gyermek halva született. 69/E. § Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg le­hetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyúj­tani, a bíróság a gyermektartásdíjat megelőlegezi. A kötelezett az így előlegezett tartásdíjat köteles a folyósító szervnek megtéríteni. VIII. Fejezet A SZÜLŐI FELÜGYELET ÉS A KISKÖRŰAKRÓL VALÖ ÁLLAMI GONDOSKODÁS l. A szülői felügyelet általában 70. § A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, 71. § (1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyer-4 mek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. (2) A szülői felügyelet a kiskorú gyeimek gon^

Next

/
Thumbnails
Contents