Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 489 dozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. (3)n 72. § (1) A szülői felügyeletet a szülök -együttesen gyakorolják. (2) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermek a szülők megegyezése vagy a bíróság elöntése alapján valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve. (3) A különélő szülők, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen döntenek, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. (4) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskoril gyermek nevének meghatározása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá képzési irányának, valamint életpályájának megválasztása. (5) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és á gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetőleg ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető egyes szülői felügyeleti jogokat — így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát — korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el. 73. § (1) A felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni, a gyámhatóság dönt, kivéve ha e törvény eltérő rendelkezést tartalmaz. (2) Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés — a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (1) bek.] kivételével — a bíróság hatáskörébe tartozik. • 74. § (1) A gyámhatóság a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárása során — elháríthatatlan akadály esetét kivéve — köteles mindkét szülőt meghallgatni. Szükség esetén meg kell hallgatni a gyermek többi legközelebbi rokonát és magát a kiskorú gyermeket is. (2) A gyámhatóság a szülői felügyelettel kapcsolatban tett intézkedéseit a jövőre nézve bármikor módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti, ha ez a gyermek érdekében szükséges. 2. A gondozás és nevelés 75. § (1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, ** A (3) bekezdést az 1986. évi IV. tv. 39. § (2) bekezdése hatályon kivüi helyezte. testi, értelmi és erkölcsi fejlődésében elősegítsék. Biztosítani kell a gyermek szocialista szellemben történő nevelését. Ennek során arra kell törekedniük, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, a szocializmus eszméjéhez hü, hazáját, népét szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő emberié váljék. Joguk és kötelességük mindent megtenni, ami e célok elérése érdekében szükséges és tartózkodniuk kell mindentől, ami azok elérését akadályozza vagy megnehezíti. (2) A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni. 7G. § (1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. Megegyezésük hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. A gyermek elhelyezése iránt a szülő, a gyámhatóság, illetőleg az ügyész indíthat pert. (2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. (3) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság, soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz. (4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg a gyámhatóság a gyermek kiadását követeld heti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja ma-? gánál. 77. § (1) A szülők saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyerm-ekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának — ha jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik — a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenes sen máshol tartózkodik. (2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. (3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. 78. § (1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlamai, testi és értelmi képességei, valamint egyéb körülményei figyelembevételével, a gyermek meghallgatása után a szülői felügyeletet gyakorló szülők közösen választják meg. (2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülő hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági viszonyt,