Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 487 (3) Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. (4) Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai — felbontás esetében — a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. (5) A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. 58. § (1) Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó kérelmére bontották fel — a gyámhatóság, illetőleg a bíróság eltérő rendelkezése hiányában — az örökbefogadás is csak az ő, illetőleg az ő rokonai vonatkozásában szűnik meg. (2) Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi és utónevet nem viselhetik, kivéve ha a gyámhatóság, illetőleg a bíróság másképp rendelkezik. 6. Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok 59. § (1) Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat — az alábbi kivételekkel — csak személyesen lehet megtenni. (2) A cselekvőképtelen fél helyett az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat törvényes képviselője teheti meg. (3) A korlátozottan cselekvőképes félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A gyámhatóság akként is rendelkezhet, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú helyett a nyilatkozatokat a törvényes képviselő tegye meg. (4) Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban az örökbefogadó nem járhat el az örökbefogadott törvényes képviselőjeként. VII. Fejezet A ROKONOK ELTARTÁSA 1. A rokontartás közös szabályai 60. § (1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs. (2) Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorulj (3) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. (4) A gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelességének eleget tett. 61. § (1) A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani. (2) Amennyiben a tartásra jogosultnak tartásra kötelezhető leszármazói nincsenek, eltartása felmenő rokonait terheli. (3) Az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi. (4) Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köte^ les eltartani; ez a kötelezettség azonban csak anynyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes. 62. § (1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egysorban terheli. (2) A mostohagyermek akkor köteles eltartani tartásra rászoruló mostohaszülőjét, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott. 63. § (1) Több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítő képességük arányában oszlik meg. (2) Annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötele-; zettség megállapításánál figyelembe kell vennij 64. § (1) Ha valaki több jogosult eltartására kö~ teles és mindegyiket nem képes eltartani, a gyermek és a szülő a többi rokont, a leszármazó a felmenő rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi. (2) A tartásra jogosultság sorrendjében a gyermek a házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált házastárs pedig — egymással egysorban — a többi rokont megelőzi. (3) A bíróság indokolt esetben — kérelemre — a tartásra jogosultság sorrendjét az (1) és (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja. 65. § (1) A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségének vi-; selésére is kiterjed. (2) A tartási kötelezettség kiterjed az öreg koránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gon«i