Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 1. szám

6 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám Ha a vezető munkaviszonya a minősítés esedé­kessége előtt szűnik meg és korábbi minősítése három évnél régebbi, a minősítést el kell végez­ni. Nem kötelező minősítést készíteni a nyugdíj­korhatár elérését megelőző öt évben, valamint a nyugdíjkorhatár elérését követően. 22. A vezetők közül minősíteni kell a szerv ve­zetőjét és helyetteseit, az államigazgatásban a határozott és a határozatlan időre kinevezett, valamint a választott vezetőket, Az ágazati miniszter, illetve a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, gazdálkodó szerve­zet esetében annak vezetője egyes további mun­kakörökre vonatkozóan a minősítés készítését kö­telezően előírhatja. A bírák minősítésének rendjét az igazságügy­miniszter — a Legfelsőbb Bíróság bírái tekinte­tében a Legfelsőbb Bíróság elnöke —, az ügyé­szek minősítésének rendjét a legfőbb ügyész ha­tározza meg. A minősítésre a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, illetőleg testület jogosult. A vállalati ta­nács, illetve a közgyűlés (küldöttgyűlés) általá­nos vezetésével működő vállalat igazgatójának minősítéséhez ki kell kérni az alapító szerv vé­leményét. 23. A minősítésben csak kellően megalapozott ténymegállapítások és értékítéletek szerepelhet­nek. A megállapításokat általánosításoktól men­tesen, megfelelően indokolva kell felvenni. A mi­nősítésben útmutatást kell adni a hibák kijaví­tásának módjára és a minősített további fejlődé­sének megkívánt irányára is. A minősítés elkészítése során ki kell kérni a társadalmi szervek, valamint a személyzeti szer­vezet, továbbá a közvetlen munkatársak és — vezetők esetében — a beosztottak véleményét is. A vezető által aláírt minősítést a személyzeti vezető jelenlétében a minősítettel ismertetni kell. A minősítés megtörténtének, megismerésének té­nyét a minősített a minősítési okiraton kéziegyé­vel igazolja. A minősített a minősítésben foglal­takra észrevételt tehet, de a minősítés nem egyezkedés tárgya. A minősítést a személyi nyilvántartásban kell elhelyezni. A személyzeti nyilvántartás 24. A minősítésre kötelezett személyekről sze­mélyi nyilvántartást, ennek részeként e határo­zat 2. számú mellékletében közölt személyi adat­lapot kell vezetni. A minősítésre nem kötelezett személyekről a munkaügvi szabályokban előírt tartalommal kell nyilvántartást vezetni, amely más jogszabályok alapján önéletrajzzal és erkölcsi bizonyítvánnyal egészíthető ki. A személyzeti nyilvántartásba adatokat csak okmányok alapján lehet felvenni. Az adatokban történt változásról 8 napon belül a munkáltatót tájékoztatni kell. 25. A személyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a dolgozó személyi adatlapját, önéletrajzát, fényképét; minősítését; legutolsó alkalmazási ok­iratát, esküokmányát; besorolására és beosztásá­ra vonatkozó okiratokat; erkölcsi bizonyítványát (jogszabályban meghatározott esetekben a fon­tos és bizalmas munkakör betöltéséhez szükséges igazolását); hatályos fegyelmi büntetéséről szóló határozatot; kitüntetéseire vonatkozó okiratok bemutatásának tényét; képesítésére (végzettségé­re, képzettségére) vonatkozó okiratok keltét és számát; más szerv részére küldött vagy más szervtől kért jellemzését. A személyi nyilvántartás iratait csak arra jo­gosult személyek tekinthetik meg. A betekintés­re jogosultak körét, a betekintés rendjét az ága­zati miniszter határozza meg. A dolgozó a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megte­kintheti, és kezdeményezheti az adatok pontosí­tását. A dolgozóról információt, jellemzést, javasla­tot a személyzeti nyilvántartásban szereplő ira­tok alapján lehet adni. Hivatalos célra, indokolt írásbeli kérelem esetén — az érintett személy egyidejű tájékoztatása mellett — a személyi anyagokat, más szerveknek meg kell küldeni vagy betekintésre át kell adni. A munkaviszony megszűnése után csak azzal összefüggő adatokról szabad tájékoztatást adni (munkaviszonyának időtartama, munkakör, elő­léptetés, kitüntetés, bér). A személyi adatok számítógépes nyilvántartá­sát és feldolgozását elő kelL segíteni. Záró rendelkezések 28. A Minisztertanács ajánlja, hogy a társadal­mi és érdekképviseleti szervek, az egyesületek és azok szövetségei a területükön folyó személyzeti munkában megfelelően érvényesítsék e határozat rendelkezéseit. 27. A Minisztertanács felkéri a legfőbb ügyészt és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy utasítások kiadásával segítsék elő e határozat megvalósítá­sát. 28. A miniszterek a határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket 1987. június 30-áig adják ki. 29. A miniszterek szükség szerint, de legalább ötévenként értékeljék a személyzeti munka ta­pasztalatait, és határozzák meg az időszerű ten­nivalókat. 30. Ez a határozat 1987. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1019/1974. (V. 2.) Mt. h., az 1022/1980. (VII. 10.) Mt. h. és a 2030/1972. (XI. 28.) Mt. h. számú határozat hatályát veszti. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents