Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

433 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám meghal, az örökbefogadás joghatásai — annak en­gedélyezése esetében — már az örökbefogadó ha­lálával beállanak. (2)*2 3. Az örökbefogadás joghatásai 51. § (1) Az örökbefogadott mind az örökbe­fogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. (2) Azt, akit mindkét házastárs — akár együt­tesen, akár külön-külön — örökbefogadott, a há­zastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyerme­két fogadja örökbe. (3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. 52. § Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűn­nek Ha azonban az egyik házastárs a másik há­zastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülő­nek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás n*m érinti. 53. § (1) Az örökbefogadott gyermek az örök­befogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefoga­dó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve — az örökbefogadó választása sze­rint — vagy a férje (volt férje) vagy az örökbefo­gadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbe­fogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet. (2) Egyedülálló által történt örökbefogadás ese­tében a másik vér szerinti szülőként képzelt sze­mélyt kell a gyermek születési anyakönyvébe be­jegyezni. A képzelt személy adatait a gyámható­ság — az örökbefogadó meghallgatása után, má­sok, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérel­me nélkül — belátása szerint állapítja meg. (3) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbe­fogadóknak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastár­sak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli. (4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi csa­ládi nevét. (5) A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefo­gadott utónevének a megváltoztatását is. Az utó­nevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örök­befogadott családi nevét és utónevét az örökbefo­gadás engedélyezésével egyidejűleg kell megálla­pítani. 12 A (2) bekezdést az 1981. évi 25. sz. tvr. 24. §-a ha« tályon kívül helyezte. (6)13 Ha a születési anyakönyvbe — az örökbe­fogadók kifejezett kérésére — az örökbefogadás­nak csak a tényét jegyezték be, az örökbefogadó szülők halála vagy ismeretlen helyen való tartóz­kodása esetén az örökbefogadott törvényes képvi­selője, illetőleg a nagykorú örökbefogadott bár­mikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként jegyezzék be. 4. Az őröltbe fogadás hatálytalanná válása 54. § Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatá­lyú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének is­meri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bíró­sági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése kö­vetkeztében az örökbefogadott apjának kell tekin­teni. 55. § Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóság már eredetileg megtagadta volna. 5. Az örökbefogadás megszűnése 56. § (1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. (2) Az örökbefogadás felbontását csak akkor le­het engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfe­lül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdeké­ben áll. Az eljárás során a gyámhatóság az örök­befogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya. (3) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. (4) Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai — a felbontás engedélyezése esetében — a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. 57. § (1) Az örökbefogadást a bíróság felbontja; ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magtartást tanúsított, amely miatt az örök­befogadás fenntartása a másik félre elivselhetet­lenné vált vagy, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. (2) Az örökbefogadó halála után az örökbefoga­dást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje. 13 A (6) bekezdést az 1982. évi 17. sz. tvr. 42. § (3j be­kezdése iktatta be a tv-be. \

Next

/
Thumbnails
Contents