Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 485 (3) A megtámadásra jogosult aj a gyermek, b) az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, c) a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész. (4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni. (5) Az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel. (6) Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye. (7) Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben — kérelemre — a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére. 2. A családi jogállás megállapítására irányuló perek közös szabályai 44. § (1) Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania, teljesen cselekvőképtelen jogosult helyett azonban — a gyámhatóság hozzájárulásával — a törvényes képviselő léphet fel. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. 45. § A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. VI. Fejezet AZ ÖRÖKBEFOGADÁS 1. Az örökbefogadás célja 46. § Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. 2. Az örökbefogadás feltételei 47. § (1) örökbefogadó csak teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet. (2) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. (3) örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.11 (4) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszűnik. 48. § (1) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. (2) Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. (3) A gyermek születése után legalább hat hónap elteltével a szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermeket a gyámhatóság állami nevelésbe veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik. (4) Nincs szükség a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; b) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt; c) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. (5) Az örökbefogadási eljárás a (3) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. 49. § Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti. 50. § (1) Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán 11 A (3) bekezdés második mondatát az 1979. évi 13, sz. tvr. 75. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívüi helyezte.