Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5 b) A személyzeti vezetőt be kell vonni a vezető testület munkájába, és minden olyan tanácskozásra meg kell hívni, ahol a feladatkörébe tartozó vagy a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésével, munkaügyi és szociális helyzetével összefüggő kérdésekben döntenek. c) A személyzeti, valamint a bér- és munkaügyi feladatokat egymással való összefüggésükben, komplex módon kell kezelni, és ahol a feltételek adottak, e tevékenységeket egységes szervezeti rendszerben kell ellátni. 18. A személyzeti szervezet alapvető feladata a vezető személyzeti munkájának segítése. Ennek keretében: — szervezi és összehangolja a személyzeti munkára vonatkozó rendelkezések gyakorlati megvalósítását; — előkészíti a személyzeti tervet, segíti annak végrehajtását; — döntés előtt véleményezi a személyi ügyeket; — összehangolja és kezdeményezi a dolgozók oktatását, a vezetők képzését és továbbképzését; — vezeti a nyilvántartásokat, kimutatásokat, kezeli az okmányokat, elemzi a személyi állomány összetételét. 17. A személyzeti szervezet vezetője és dolgozója szakképzett, feddhetetlen és a képesítési előírásoknak megfelelő személy lehet. A rájuk vonatkozó képesítési előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Képesítési rendszer. Vezetőképzés 13. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges feltételeket, valamint a vezetői munkakörben történő foglalkoztatás alapvető követelményeit képesítési előírásokban kell meghatározni, az alábbiak szerint: aj A képesítési előírásokat — a központi államigazgatási szervek vezetői és dolgozói esetében a Minisztertanács, — az igazságügyi szervek tekintetében az igazságügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, — a tanácsi szervezetben a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, illetve egyetértésével az ágazati miniszter, — a nem tanácsi államigazgatási szervek és a költségvetési szervek esetében az ágazati miniszter állapítja meg. b) A gazdálkodó szervezetekben a vezetők és egyes speciális munkakörök képesítési előírásait az ágazati miniszter határozza meg. c) A gazdálkodó szervezetek határozzák meg az a) és b) pontban nem említett munkakörökben dolgozók alkalmazási feltételeit. A speciális képzettség megszerzésének elősegítése a gazdálkodó szervezetek feladata. 19. A vezetői munkára alkalmas dolgozókat vezetői képességeik kibontakoztatása és teljesítményük növelése céljából megfelelő szakmai és vezetési ismereteket nyújtó képzésben, a vezetőket pedig az önképzést segítő továbbképzésben kell részesíteni. Az államigazgatási, az igazságügyi és a költségvetési szervek vezetői és dolgozói oktatásának és továbbképzésének rendjét a miniszterek, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg a legfőbb ügyész határozzák meg. A gazdálkodó szervezetek vezetőinek továbbképzési rendjét az ágazati miniszter szabályozza. A gazdálkodó szervezetek dolgozói oktatásának, át- és továbbképzésének tartalmát és formáit a szervezet vezetője határozza meg. A munka értékelésének rendje 20. A vezetők és egyes dolgozók munkáját folyamatosan értékelni és meghatározott időközönként minősíteni kell. Ennek célja, hogy segítse a vezetők és a dolgozók szakmai fejlődését, feladataik eredményesebb ellátását; tárgyilagos képet adjon munkájukról, emberi, politikai és szakmai értékükről. Az anyagi és erkölcsi elismerésnek, az előmenetelnek összhangban kell lennie a minősítésben foglalt vagy az értékelés során kifejtett megállapításokkkal. A munka folyamatos értékelése és a minősítés során a megítélés alapja vezető esetében az általa irányított szervezet (egység) eredményessége; az előírt követelmények teljesítése a vezetési módszer; a munkahelyi kollektíva által kialakított vélemény és a saját munkájáról adott önértékelés. 21. A minősítést általában 5 évenként írásban, az értékelést évente, lehetőleg szóban kell elvégezni. A minősítést mint átfogó megítélést a választási ciklushoz, illetve a meghatározott időre szóló alkalmazás lejártának időpontjához kell kötni.