Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

1148 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám 4. § (1) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet köteles a számviteli előírásoknak megfelelően - az 5. számú mellékletben meghatározott - jóléti és kulturális a) bevételeinek összegét árbevételként, valamint különféle bevételként, b) ráfordításainak összegét költségként, valamint különféle ráfordításként elszámolni. (2) Az önkormányzati szabályzatban kell meghatározni: a) a jóléti és kulturális bevételek, valamint kiadások kereteit és összegeit, b) a kedvezményes üzemi étkeztetésre, a gyermekintézmények üzemeltetésére, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók részére kifizetett tanulmányi ösztöndíjra fordítható összegeket, valamint c) az egyéb jóléti és kulturális ráfordításokat (pl. segély, szociális, kulturális, sport és üdültetési célú ráfordítás). (3) Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, illetve a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó kisszövetkezet és iskolai szövetkezet az érdekképviseleti szervek fenntartásához fizetett hozzájárulás összegét a mérleg szerinti eredmény terhére, ráfordításként számolja el. 5. § (1) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet mérleg szerinti eredményét az adóalap számításánál növelni kell: a) az 5. számú melléklet 2. pontja szerint az adóévben, ténylegesen elszámolt jóléti és kulturális ráfordításoknak a külön jogszabályban meghatározott számított összegét meghaladó részével, b) a (4) bekezdés szerint megállapított és a számviteli előírásokkal ellentétesen elszámolt összeggel, c) a külön jogszabály szerint meghatározott, a költségek terhére elszámolható keretösszeget meghaladó reprezentációs költségek összegével, íij a külön jogszabályban meghatározott egyéb összegekkel. (2) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet mérleg szerinti eredményét az adóalap számításánál csökkenteni kell: a) a részjegy után járó osztalék és a célrészjegy után járó részesedés jogszabályban meghatározott mértékű összegével, b) a külön jogszabály alapján folyósított állami alapjuttatás után járó mozgó járadék összegével, c) a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatás után évi járadéknak az alapjuttatás egy évre eső összegével, cl) a ténylegesen elszámolt jóléti és kulturális bevételek összegével, e > a számviteli előírások szerint a különféle bevételek javára az adóévben elszámolt jutalom jellegű bevételek őszszegével, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával összefüggésben külön jogszabályban meghatározott összeggel. g) a jogszabály szerint meghatározott költségek terhére elszámolható - keretösszeg és az azt el nem érő, ténylegesen elszámolt reprezentációs költségek különbözetével, h) a külön jogszabályban meghatározott egyéb összeggel. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott összegekkel akkor is csökkenteni kell a mérleg szerinti eredményt, ha arra az eredmény nem nyújt fedezetet. (4) A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott összegek csak olyan mértékig fizethetők, ameddig arra a mérleg szerinti eredmény fedezetet nyújt. (5) A pénzügyi ellenőrzés, továbbá az önellenőrzés során megállapított, jogtalanul költségként elszámolt személyi juttatások, költségtérítések és szabálytalan nyereség átadások után a vállalkozói adót utólag meg kell fizetni. (6) Az adóköteles nyereség az (l)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti meghatározott összeggel módosított mérleg szerinti eredmény pozitív összege és a tagoknak bérköltségként elszámolt kifizetések együttes összege. (7) A veszteséges kisszövetkezetnél a tagok részére a bérköltség terhére évközben elszámolt összegnek a minimális munkabér összegét meghaladó részével - a tényleges kifizetés, illetve a veszteségrendezéshez szükséges összeg erejéig a mérleg szerinti veszteséget kell csökkenteni minden egyéb, az előzőekben felsorolt, adóalapot módosító összeg elszámolását megelőzően. Adómentesség 4. § Mentes az adó alól: a) az adóalany - a kisszövetkezet, az ügyvédi munkaközösség, a jogtanácsosi munkaközösség és a jogi oktatói munkaközösség kivételével - adóköteles nyereségének 100 000 forintot meg nem haladó része; b) a gazdálkodó szervezet jogszabályban meghatározott részlegét átalányelszámolásos vagy szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, az iskolai szövetkezet, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport és a mezőgazdasági termelés - függetlenül attól, hogy milyen vállalkozó végzi - adóköteles nyereségének 200 000 forintot meg nem haladó része; c) SÍZ ügyvédi munkaközösség, a jogtanácsosi munkaközösség és a jogi oktatói munkaközösség nyereségének az a része, amely az ügyvédi-jogtanácsosi díjszabásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységéből származik, valamint a művészeti alkotóközösségnek a tagok alkotásai értékesítéséből származó bevétele; d) az adóköteles nyereségnek az alapítvány céljára (Ptk. 74/A-74/E. §) és a közérdekű célú kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §) juttatott része; e) az általános és a középiskolákban működő iskolai szövetkezeti csoport nyeresége. 6. § (1) A Tvr. alkalmazásában mezőgazdasági termelésnek minősül: - a szántóföldi növénytermesztés, a szabadföldi és a hajtatott zöldségtermesztés, a gyógynövénytermesztés; - a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a gombatermesztés; - az állattartás, az állathízlalás, a méhészet és a halászat; - a saját termelésű zöldség, gyümölcs, szőlő és tej feldolgozásából származó termék előállítása és értékesítése, ha e tevékenységhez jogszabály szerint iparjogosítvány, vagy magánkereskedői engedély nem szükséges. (2) A KISZ-szervezet szerződéses munkavállalásából származó bevételéből közösségi célra visszakapott pénzeszközök közérdekű célú kötelezettségvállalásnak minősülnek.