Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1149 Az adó mértéke 5. § Az adó mértéke az adóalap 25%-a. Adókedvezmények 6. § (1) Lakosság részére végzett fogyasztási és egyéb szolgáltatás, kutatási, műszaki fejlesztési tevékenység, kiste­lepülésen és tanyán végzett kiskereskedelmi tevékenység, to­vábbá szakmunkástanulók és megváltozott munkaképességű­ek foglalkoztatása, valamint a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása, és egyes befektetések esetén az adóalany a végrehajtási rendeletben meghatározott adókedvezményben részesülhet. (2) Az adókedvezmény legfeljebb a fizetendő adó mértékéig vehető figyelembe. Az adókedvezmény a következő évre nem vihető át. Az adó megállapításának módja 7. § Az adóalany az adót az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles megállapíta­ni, bevallani és befizetni (önadózás). 7. § (1) A szakmunkástanulót foglalkoztató vállalkozót tanulónként - a teljes adóévre számítva - 9000 forint adóked­vezmény illeti meg. Ha a tanuló külön jogszabály szerint megváltozott munkaképességűnek minősül, az adókedvez­mény mértéke 12 000 forint. (2) A vállalkozót - a teljes adóévre számítva - 12 000 forint adókedvezmény illeti meg, minden - külön jogszabály szerint - megváltozott munkaképességűnek minősülő alkal­mazott foglalkoztatása után. (3) A kisszövetkezetnél és az iskolai szövetkezetnél az adó összegét csökkenteni kell a 4. számú mellékletben meghatá­rozott adókedvezményekkel. (4) A 4. számú melléklet 2-7. pontjában megállapított adókedvezmények - azonos tevékenység folytatása esetén ­a vállalkozót is megilletik. Adóelőleg-fizetési kötelezettség 8. § Az adóalany az adóigazgatási eljárásról szóló jogsza­bályokban meghatározott módon és mértékben adóelőleget köteles fizetni. II. Fejezet AZ ADÓKÖTELES NYERESÉG FELHASZNÁLÁSA A vállalkozó adóköteles nyereségének felhasználása 9. § (1) Az adóköteles nyereségből a) a vállalkozói adóra, b) a vállalkozási célú tartalékra, c) a vállalkozási célú beruházásra, befektetésre, d) a vállalkozás tagjainak és alkalmazottainak külön jog­szabály szerint adható, lakáscélú kölcsön nyújtására, továbbá e) a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb célra fordított összeg levonása után fennmaradó rész személyi jöve­delemnek minősül. (2) A vállalkozási célú tartalék csak pénzintézetnél vezetett bankszámlán tartható. (3) A vállalkozó az adózott nyereség felhasználásáról köte­les elszámolni. 8. § (1) A vállalkozó a Tvr-ben meghatározott célokra csak a vállalkozói adó megfizetése után fennmaradt nyeresé­gét (adózott nyereség) fordíthatja. (2) Ha a bankszámlán elhelyezett tartalék összege decem­ber 31-én több, mint az év kezdetén volt, a különbözettel az adózott nyereséget - a vállalkozásból kivont személyi jöve­delem meghatározása érdekében - csökkenteni, ellenkező esetben növelni kell, kivéve ha azt a vállalkozó a (3)-(5) bekezdésben meghatározott célokra használta fel. (3) Vállalkozási célú beruházásra fordított kifizetésként azt a kiadást kell figyelembe venni, amely az értékcsökkenési leírás alapjául szolgál a vállalkozói adó megállapításánál, illetőleg az állóeszköz egy összegben költségként elszámo­lásra került. (4) A lakásszerzés céljára adható kölcsönre teljesített visz­szafizetés (törlesztés) összegével az adózott nyereséget növel­ni kell. (5) A vállalkozó adózott nyereségének terhére kell elszá­molni a gazdasági bírság címén kifizetett összeget, valamint azokat a vállalkozói tevékenységgel összefüggő büntetésjel­legű kiadásokat, amelyek az 1. számú melléklet alapján költségként nem számolhatók el, továbbá a vállalkozó által felvett hitel törlesztőrészlete. Ezek a kiadások nem minősül­nek személyi célú kifizetésnek. (6) Személyi jövedelemnek minősül az az összeg is, ame­lyet a vállalkozó vesztesége esetén vagy nyereségét meghala­dóan személyi célra kivon, illetve tagjainak kifizet. (7) 2 A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet vagyonalapja 10. § (1) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet vagyonala­pot képez. A vagyonalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait a végrehajtási rendelet határozza meg. (2) Az adózott nyereségnek a végrehajtási rendeletben fog­laltak szerint megállapított maradványa (tiszta eredmény) a kisszövetkezet és iskolai szövetkezet vagyonalapját módosít­ja. (3) A pénzügyminiszter jogszabályban egyéb alapok képzé­sét is elrendelheti. 9. § (1) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet az 5. § szerinti összegekkel módosított és a fizetendő adóval csök­kentett mérleg szerinti eredményét (a továbbiakban: adózott eredmény) növelni kell az adóévben a számviteli előírások szerint a következő jogcímeken elszámolt összegekkel: a) a. jogi személyiségű társulástól, korlátolt felelősségű 2 A Vhr. 8. §-ának (7) bekezdését hatályon kívül helyezte a kötvényről szóló 61/1987. (XII. 7.) PM számú rendelet 5. § (2) bekezdése.

Next

/
Thumbnails
Contents